Ketyeg az óra
Reggel a szokott időben felkelünk, megreggelizünk, elmegyünk dolgozni, délben megéhezünk, ebéd után legszívesebben szunyókálnánk egyet, este pedig nagyjából ugyanabban az időben lefekszünk aludni. Így telik egy napunk, anélkül, hogy észrevennénk: egy óra működik bennünk. De nemcsak az alvás és az ébrenlét zajlik egy meghatározott ritmus szerint, hanem a testhőmérsékletünk, a vérnyomásunk, a hormontermelésünk és az immunrendszerünk működése is mindennap ugyanabban az időben éri el csúcs-, illetve mélypontját.
A természetben sok helyen találkozhatunk ezzel a jelenséggel. A ciklusok tarthatnak néhány másodpercig (gondoljunk például a szívverésre), de akár egy egész évig is (ilyen az évszakok ismétlődése).
Önműködő szerkezet?
Izgalmas kérdés, vajon a biológia óra a valóságos idő múlását érzékeli-e, vagy a ritmusok csupán a külső ingerekre adott reakciók lennének? A kutatások eredményei azt mutatták, hogy a belső ritmus kisebb eltérésekkel ugyan, de a külső ingerek állandósága mellett is működik: a cirkadiánnak is nevezett napi ritmus például állandó világosságban is nagyjából 24 órás marad. Ugyanakkor nem sokat érnénk a belső óránkkal, ha soha nem tudnánk átállítani.
Szerencsére erre is van lehetőség, különben soha nem hevernénk ki egy tengerentúli utazást vagy egy több napig tartó éjszakázást. Az átállásban legfőbb segítőnk a nappalok és éjjelek váltakozása. Az alkalmazkodásnak ugyanakkor megvannak a korlátai is: több mint hatórás különbséget nem képes egy nap alatt ledolgozni a biológiai óra.
Az óra lelke és a mutatók
A biológiai órát működtető sejtek az agyban találhatók. Kutatók bebizonyították, hogy ha a cirkadián ritmusért felelős két sejtcsoport megsemmisül, többé nem állítható helyre a szervezet alvás-ébrenlét ciklusa. Az óra működése legpontosabban a szervezet által termelt egyik hormon, a melatonin mennyiségének változásával mérhető. Ha az óra "elromlik", az életminőséget negatívan befolyásoló hatások jelentkezhetnek: ilyen például a téli depresszió vagy az alvászavar. Egy-egy ritmusváltást még könnyen elvisel a szervezet, de ha hosszabb ideig élünk vissza alkalmazkodó képességével, például több műszakban dolgozunk, annak akár egészségkárosító hatása is lehet.
Mit, mikor?
A biológiai óra ismerete nem szükséges ahhoz, hogy reggel felkeljünk, de segítséget adhat napirendünk kialakításához. Nem árt, ha tudjuk például, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszert felkelés után érdemes bevenni, a reuma ellenit este 7 körül, és hogy a migrénes rohamok kialakulására 8 és 10 óra között van a legnagyobb esély. Ne lepődjünk meg, ha reggel nyolckor támad kedvünk a szexhez, mert ilyenkor nagy mennyiségben termelődnek szervezetünkben a nemi hormonok. Vizsgázni 10 és 12 között menjünk, dél és egy óra között viszont tartsunk pihenőt a munkában. A fogorvosi látogatást délután 1 és 3 óra közöttre időzítsük: ilyenkor érezzük ugyanis a legkevésbé a fájdalmat.
Lehetőleg 3-tól járjunk idegennyelv-órára, hogy legjobban kihasználhassuk a hosszú távú memóriánk adta lehetőségeket. Délután 4 és 7 között ne terheljük túl a májat: ilyenkor mindenképpen tartózkodjunk az alkoholfogyasztástól! Este 8-től 10-ig hallgassunk zenét vagy olvassunk, majd az adrenalitermelés csökkenésének engedve térjünk nyugovóra. Kivéve persze, ha a bagoly-típushoz tartozunk, mert náluk akár éjjel egyig is eltarthat, míg alábbhagy az ébrenlétért felelős hormon termelése. A bagoly-pacsirta kérdés azonban már egy másik történet...
