A reflexológiával foglalkozók szerint (az elsősorban) a talpon, illetve a tenyéren elhelyezkedő különböző pontok, területek egy energiahálózaton keresztül összeköttetésben vannak a testünk egyéb részeivel és a belső szervekkel is. Vagyis, minden belső szervünknek, testrészünknek megtalálható a megfelelő területe a talpunkon is. Ezeknek a pontoknak a stimulálásával, például nyomkodással, dörzsöléssel, simítással vagy masszírozással a belső szervek működése is serkenthető.
Ugyanakkor a reflexológia önmagában nem alkalmas sem diagnosztizálásra (bár egyesek állítják, hogy az érzékelhető energiablokkok jól jelezhetik azt, hogy mely belső szervünk nem működik a megfelelően), és önmagában gyógyításra sem, nagyszerű kiegészítő módszere lehet a hagyományos gyógyító terápiáknak.
A reflexológiával foglalkozók különböző, úgynevezett „térképeket” használnak. A térképeken jelölve van, hogy a talpon , tenyéren hol helyezkednek el a különböző szerveknek, szervrendszereknek megfelelő pontok, vagyis melyeket kell stimulálni ahhoz, hogy az öngyógyítás beinduljon.
A reflexológia a legközelebbi kapcsolatban az akupunktúrával, az akupresszúrával és a masszázzsal áll. Az előbbi kettővel a test energiahálózatáról alkotott képe az azonos, ugyanakkor, az akupunktúrában és akupresszúrában használt pontok nem feltétlenül azonosak azokkal, melyeket a reflexológiai kezelés során stimulálnak. Emellett, a reflexológia a talpra, a tenyérre, illetve a fülre koncentrál, míg az akupunktúra és akupresszúra során kezelt pontok a test bármely részén lehetnek.
A reflexológiát könnyen össze lehet keverni a talpmasszázzsal is, azonban a masszázsnál az energiapontok kevésbé játszanak szerepet, annak alapelve szerint a kötőszövetek, izmok átgyúrásával, masszírozásával enyhítik a stresszt és javítják az egészségi állapotunkat. A reflexológia ezzel szemben az energiahálózatra van hatással, a kötőszövetekkel, izmokkal nem foglalkozik. A talpmasszázst általában krémmel, olajjal végzik, míg a reflexológiai kezelésnél nem alkalmaznak ilyesmit.
A test öngyógyító folyamatainak beindítása, az energiablokkok oldása általában nem egy kezelés során történik, az hogy pontosan mennyire van szükség, az alany egyéni állapota dönti el. A kezelés során érezhetünk csiklandozást, bizsergést, melegségérzetet (természetesen nem a talpon, hanem a test egyéb részein), de a blokkok oldása jelentkezhet például fokozott izzadás, hidegrázás, szédülés, köhögés vagy tüsszögés, fokozott szomjúság formájában is, de a reflexológiai kezelésnek érzelmi hatásai is lehetnek, például sírás, nevetés, megkönnyebbülés vagy éppen leküzdhetetlen álmosság.
A reflexológiát biztonságos kiegészítő gyógymódnak tartják, bizonyos esetekben azonban nem ajánlott a kezelés. Nem javasolt a reflexológiai kezelés a lábon található sebek, sérülések, törések, esetleg köszvény esetén, trombózisra hajlamos személyeknél. A várandósoknál különösen körültekintőnek kell lenni, és érdemes egyeztetni a nőgyógyásszal arról, hogy részt vehetnek-e a kezelésen.
