Skarlát
A skarlát, vagy más néven vörheny heveny fertőző megbetegedés. A korábbi generációk idején a skarlát gyakorta igen súlyos lefolyású betegségként jelentkezett, következményeként viszonylag gyakran fordultak elő komoly szövődmények és a skarlátot követő utóbetegségek. Szerencsére napjainkban általában szelídebb betegségként jelenik meg, ám nem szabad lebecsülni a kórokozót, a Streptococcus pyogenes nevű baktériumot, amelynek egyes, bőrkiütések keltésére is alkalmas törzsei okozzák a skarlátot.
A skarlát kezelésére a mai napig az elsősorban ajánlott szer a penicillin, bár számos más készítmény is hatásos lehet. A penicillint 10 napig kell szedni, alternatívaként más szer csak akkor jöhet szóba, ha a penicillinkezelés valamilyen okból nem kivitelezhető (például túlérzékenység miatt). Az antibiotikum-kezelés mellett láz- és fájdalomcsillapítás is szükséges. Rendkívül fontos a megfelelő folyadékbevitel a megnövekedett folyadékigény miatt.
Asztma
Magyarországon az össznépesség 2-3 százalékát érinti az asztma. Az asztma klinikai tünetei jól felismerhetők: rohamokban jelentkező nehézlégzés, amely megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, fulladás és mellkasi szorítás. Különösen gyermekeknél a nyak és mellkas tájék viszketése is lehet az asztma korai jele. Lázzal nem jár. Mivel az asztma genetikai adottságok talaján álló hajlam esetén jelentkezhet, az asztmás, szénanáthás betegeket meggyógyítani egyelőre nem lehet, de tüneteiket, panaszaikat, s főleg az ezek mögött álló és elsősorban a tüdőt tartósan károsító folyamatokat meg lehet állítani, vagy meg lehet szüntetni.
Az asztma kezelésének célja elsősorban hörgőgörcs és a gyulladás megszüntetése, belélegezhető, közvetlenül a tüdőbe juttatható hörgőtágító gyógyszerekkel, tablettákkal, esetleg injekciókkal. Fontos, hogy asztmás ember ne tartózkodjék dohányfüstös környezetben, mert az sokat ronthat állapotán. A tünetes időszakokban is jelentkezik nehéz légzés, amit a fulladó beteg hajlamos mozgásszegény életmóddal ellensúlyozni. Ez különösen gyermekeknél káros, mert a testi-lelki fejlődés zavarához és elhízáshoz vezethet. A sportolás, testmozgás nem tilos, a gyerekeket se korlátozzuk, de oda kell figyelni, hogy milyen és mennyi mozgást végez nehézség nélkül. Már kicsi kortól kezdve nagyon jót tesz az úszás.
Májgyulladás
A fertőző (járványos) májgyulladást Magyarországon döntően a hepatitis A vírus okozza, emberről emberre terjed. Ennek tünetei rendszerint enyhék: láz, rossz közérzet, étvágytalanság, sárgaság. A betegség lezajlása lehet tünetmentes is. A betegségnek specifikus kezelése nincsen, általában magától gyógyul.
A hepatitisz A vírus által okozott fertőző májgyulladás specifikus kezelést nem igényel, de az érvényes járványügyi szabályok betartandók a további fertőzések elkerülésére. A beteg ne menjen közösségbe, személyes tisztálkodási eszközeit, evőeszközeit megfelelően tisztán kell tartani, azokat más ne használja. Néhány napos ágynyugalom, szükség szerint lázcsillapítás, bő folyadékfogyasztás és megfelelő energiabevitel mellett a betegek rendszerint meggyógyulnak. Javasolt a potenciálisan májkárosító gyógyszerek szedésének szüneteltetése. Kórházi kezelés válhat szükségessé időseknél, súlyos társbetegségek, idült májbetegség és terhesség esetén.
Reuma
A reumatoid arthritis leggyakrabban a kis, de a nagyízületeket is érintő szimmetrikus, előrehaladó gyulladással és következményes ízület- és lágyrész-pusztulással járó kórkép. A betegség intenzitása változó: az enyhébb esetektől - ezek aránya kevesebb mint 5 százalék - a gyógyszerrel is alig uralható, a beteg lerokkanásával és testszerte súlyos szervrendszeri tünetekkel járó kórformákig terjed.
Az ízületi funkció megőrzése és a betegség kimenetele szempontjából alapvető fontosságú a gyógyszeres kezelés keretében az ún. "bázisterápia" korai megkezdése, mert a csak tüneti terápiára hagyatkozó hozzáállás már az első két év során nagymértékű, visszafordíthatatlan ízületi pusztulást okozhat. Kezelésében fontos szerepe van a nem-szteroid gyulladáscsökkentőknek, a szteroid-injekcióknak és a gyógytornának.
Himlő
A bárányhimlő (varicella) fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, piros, viszkető, hólyagos pattanásokat és lázat okozó, vírusos megbetegedés. Rendkívül fertőző volta miatt szinte mindenki már gyermekként találkozik vele. A bárányhimlőn átesettek általában egy életre védetté válnak. Lehetséges azonban második fertőzés is, ha az első netán nagyon korán vagy csak nagyon enyhe formában zajlott le. A gerincvelő mellső szarvából kilépő idegek idegvégződéseinél megbújó vírusok évekkel később is okozhatnak betegséget felnőttkori övsömör formájában.
A bárányhimlő általában spontán és jól gyógyul, de szövődmények minden életkorban előfordulnak, gyakrabban felnőttekben. Védőoltással megelőzhető. A betegség első hetében, addig, amíg a beteg lázas, illetve amíg új hólyagok jelennek meg, ágynyugalomra van szükség. A kiütés szárazon kezelendő, ha viszket a gyermek teste, hintőporozzuk be. A körmöket le kell vágni és gondosan tisztán tartani, nehogy a kiütések elfertőződjenek. Szövődmény esetén a gyermekorvos utasítása esetén kell eljárni.
Szamárköhögés
A szamárköhögés különböző kórokozók által okozott tünet együttes, amelyet rohamokban jelentkező jellegzetes köhögés, hetekig elhúzódó kórlefolyás jellemez. Az életet veszélyeztető szövődményei főként csecsemő- és kisdedkorban fordulnak elő, egyébként a betegség spontán gyógyul. A járványos formában jelentkező betegséget okozó forma elleni védőoltás Magyarországon is kötelező, ennek eredményeként a szamárköhögés nem tartozik a gyakran észlelhető fertőző betegségek közé. Ám a kórokozójára fogékony emberek elkaphatják a betegséget és tovább is adhatják.
Bár a szamárköhögés kórokozóival szemben hatékony antibiotikumok állnak rendelkezésre, az antimikróbás kezelés csak a betegség terjedésének akadályozásában játszik szerepet, a lefolyást érdemben nem befolyásolja.
Isiász
Az isiász (vagy más néven ülőidegzsába) az ülőideg működési zavara, amely sokszínű tünetegyüttest okozhat, az enyhe érzéskieséstől a teljes bénulásig. Az isiász nem önálló betegség, hanem számos egyéb betegség következménye. Az isiászos fájdalom többnyire spontán is oldódik, kb. hat hét alatt. Ez idő alatt az orvos feladata gondoskodni a fájdalomcsillapításról, az idegműködés mielőbbi rendeződéséről és a bénulás megelőzéséről. Bizonyos esetekben csak műtéttel lehet biztosítani az ideg túlélését.
Bármely életkorban előfordulhat, hiszen az ideg összenyomódását előidéző betegségek is bármely életkorban bekövetkezhetnek. Legjellemzőbb oka a gerincből kilépő nervus ischiadicus (ülőideg) nevű idegrostok összenyomódása, melyet leggyakrabban a csigolyatestek között elhelyezkedő porckorongok sérve vált ki. Fájdalomcsillapítókkal és izomlazítókkal kezelhető, súlyosabb esetekben gerinctorna, vagy akár műtét is szükséges lehet.
