Valószínűleg már találkoztunk a toxikus pozitivitás fogalmával, ami elsőre furcsának hangozhat. Hiszen a pozitivitás nem kifejezetten rossz tulajdonság. Sőt, egyes kutatások szerint összefüggés van a pozitív gondolkodás, a kevesebb szorongás és aggodalom, az erősebb immunrendszer, sőt a hosszabb élettartam között.
Probléma akkor van, mikor túlzásba visszük a pozitív pszichológia egyes részeit, mondta Deborah Serani pszichológus a Health.comnak. Ha a negatív érzelmek létezését rendszeresen tagadjuk és nem dolgozzuk fel őket, a pozitivitás egészségesből mérgezővé válhat. Egyénenként eltérő lehet, hogy ez miért történik. Általánosságban viszont elmondható, hogy azok, akik mindig mindenhez pozitívan állnak hozzá, hajlamosak elkerülni egyes érzelmeiket. Ez egy olyan stratégia, amivel minimalizálhatják vagy félretehetik az érzelmi stresszt, magyarázta Dr. Natalie Dattilo-Ryan klinikai szakpszichológus.
Számos intő jele van
A toxikus pozitivitás egyik jele, ha valaki úgy érzi, el kell nyomnia a negatív érzelmeit. Attól is kényelmetlenül érzi magát, ha más beszél a szomorúságáról, a szorongásáról, a dühéről vagy a félelmeiről.
Noah Kass pszichoterapeuta szerint az ember ilyenkor hajlamos tanácsot adni, vagy megoldani a másik problémáját ahelyett, hogy jelen lenne és empátiával figyelne rá. "Minden rendben lesz", "nézd a jó oldalát", "lehetne rosszabb is", ilyen kifejezéseket mondanak saját maguknak is. Ez annak a jele lehet, hogy az illető elkerüli a szembenézést a valódi érzelmeivel.
Serani azt mondta, hogy figyeljünk arra, hogyan reagál a másik fél a tanácsainkra vagy a megoldási javaslatainkra: ha dühösnek, ingerlékenynek vagy csalódottnak tűnik, akkor a megingathatatlan pozitív hozzáállás szerepet játszhatott ebben.
"A gyerekek elkezdhetnek sírni vagy hisztizni. Mások annyira megbántódhatnak, hogy nem is képesek szóban reagálni. Inkább másfelé néznek, témát változtatnak, vagy véget vetnek a beszélgetésnek" - folytatta Serani.
Ha valaki folyton a másik orra alá dörgöli a pozitív hozzáállását, az rossz hatással van a kapcsolataira. Kass szerint mások úgy érezhetik, nem tudnak tartalmas beszélgetést folytatni a másikkal, ezért felületes lesz a kötődés. "Ha senki sem osztja meg az érzéseit őszintén, a kapcsolat nem fog fejlődni" - mondta Kass.
De nem csak a kapcsolatok sínylik meg. Tanulmányok a túlzott pozitivitást összefüggésbe hozták a rugalmatlansággal, a tanulmányi és munkahelyi nehézségekkel, az érzelmek kezelésének problémáival, a rossz mentális és fizikai egészséggel, a pénzügyi kihívásokkal, a kockázatvállaló viselkedéssel és még sok mással. A negatív érzelmek tagadása miatt nő a stressz, és több mentális problémához is vezet.
Ha felmerül a toxikus pozitivitás gyanúja
A szakértők szerint meg kell találni az egyensúlyt a hitelesség és az optimizmus között. Serani szerint, ha valami kellemetlen dolog merül fel, próbáljunk meg reflektálni minden érzésre - még a negatívakra is.
"Pozitívnak lenni nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk vagy tagadjuk a negatív dolgokat. Azt jelenti, hogy tudomásul vesszük őket, ugyanakkor bízunk abban, hogy le tudjuk győzni őket" - mondta Dattilo-Ryan.
Amikor az emberek megosztják az érzéseiket, Kass szerint a legjobb megközelítés az, ha meghallgatjuk és megpróbáljuk megérteni őket, ahelyett, hogy azonnal megoldásokat kínálnánk. „Kerüljük a negatív érzelmek elítélését, vagy azt, hogy úgy kezeljük őket, mint valami olyasmit, amit meg kell oldani” - mondta.
Dattilo-Ryan szerint olyan kifejezések segíthetnek, mint:
- "Érthető, hogy még nem tettél mindent helyre magadban."
- "Néha az élet igazságtalan, nincs azzal semmi baj, ha ezért zaklatott vagy."
"Az ilyen mondatok az empátiát helyezik előtérbe, valamint az őszinte támogatást, és a valós alapokon nyugvó optimizmust. Általuk elkerülhető a toxikus pozitivitás, miközben törődést és együttérzést mutatunk" - javasolta Dattilo-Ryan.
