A Duke Egyetem Vizuális Kogníció Laboratóriumának szakértői legújabb kutatásuk során megvizsgálták, mennyire fejleszti a virtuális multitasking a játékosok figyelemmegosztását: az eredmények szerint a legkevésbé sem. "Mindegy mennyit edzzük agyunkat, egyszerűen nem erre vagyunk beállítva" - nyilatkozta Stephen Mitroff, a Duke Agyi Tudományok Intézetének pszichológus és idegtudományi tanársegédje.
A tudósok 60 egyetemistát kértek fel három különböző vizuális feladat (TrackMania szimulátor, "Itt a piros hol a piros" játék és rejtett kép felismerése) elvégzésére. A kísérlet végén megismételtették velük a feladatokat, de ezúttal egy headseten keresztül különböző kérdésekre is válaszolniuk kellett. "Ezzel egy mobiltelefonos beszélgetést próbáltunk meg szimulálni" - magyarázta Mitroff.
A játékosok sokkal jobban teljesítettek a TrackMania feladat során, körülbelül 10 százalékkal verték a nem játékosokat (19 férfi és 7 nő), a másik két feladatot azonban teljesen azonos eredménnyel végezték. "Rendkívül nehéz volt olyan önkénteseket találni, akik nem játszanak rendszeresen valamilyen számítógépes játékkal" - nyilatkozta Sarah Donahue, az egyetem frissen végzett PhD hallgatója.
Összességében a szimulátoros feladatnál volt a legjelentősebb a teljesítményromlás a második kísérlet során, amikor kérdésekre kellett válaszolni a feladat elvégzése közben. A játékosok két másodperccel futottak rosszabb eredményt a figyelem megosztása miatt, a többiek pedig 10 másodperccel rontottak köridejükön. A másik két feladatnál hasonló mértékben romlott mindkét csoport teljesítménye.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
"A legtöbb ember tehát nem képes megosztani a figyelmét" - foglalta össze Mitroff. "Léteznek azonban olyan, úgynevezett szupertaskerek, akik mindenféle teljesítményromlás nélkül képesek több feladat egyidejű elvégzésére. Ez azonban csak a lakosság mintegy 2,5 százaléka, tehát jobb, ha inkább nem kísérletezünk, mert ezzel saját és mások biztonságát veszélyeztethetjük." A kutatásról részletesebben az Attention, Perception & Psychophysics című szaklap júniusi online kiadásában olvashatnak az érdeklődők.
Legjobban: