A pszichológusok a boldogság két típusát különböztetik meg: a hedonista és az eudaimónikus boldogságot. Előbbi az egyszerű örömökből és élvezetekből - például egy szelet csokoládé elfogyasztásából - ered, míg utóbbi olyan élményekből, amelyeknek komolyabb jelentősége és célja van, és amelyek hosszú távon is elkísérnek minket. Mindkét típusú boldogság fontos, egyben hozzájárul ahhoz, hogy általánosságban jól érezzük magunkat a bőrünkben, de más és más módon - fogalmaz a PsychologyToday.com oldalán megjelent cikkében Pamela B. Rutledge, a Santa Barbara-i Fielding Graduate University médiapszichológusa. Mint írja, az ünnep során mind a hedonista, mind az eudaimónikus boldogságot átélhetjük, és ez igaz külön a karácsonyi mozikra is.
Azonnali pozitív érzelmekkel tölt el a humor, a romantika, a gyönyörű helyszínek és vonzó színészek látványa, valamint a filmek megnyugtató lezárása is. Ezen felül ezek a történetek egy mélyebb jelentéssel is bírnak, egyrészt azáltal, hogy visszaadják a reményt, másrészt pedig azzal, hogy a társas kapcsolatok, szerelem és elérhető célok ígéretét közvetítik. Bármennyire is csavaros legyen adott esetben a cselekményvezetés, az alapvető üzenet mindig adott. Előre tudjuk, hova futnak ki az események, és tudjuk, egy olyan végkifejlethez kalauzolnak el minket a szereplők, ahova szívesen tartunk velük.
A karácsonyi filmek ilyen szempontból hírhedten kiszámíthatóak, de ez a fajta kiszámíthatóság kényelmes. Nem számít, mennyire hihetetlen, leegyszerűsített vagy valóságtól elrugaszkodott a cselekmény, mert valós érzelmeket közvetít. A romantikus komédia és a könnyű dráma elemeinek ötvözete a szezonális inspirációból merített nagylelkűséggel, másokkal való törődéssel és a család jelentőségével már-már bűnös élvezetet nyújt. Ugyanakkor ebben az esetben nem is arra vágyunk, hogy a filmkritikusokat is lenyűgöző alkotásokat lássunk, hanem arra, hogy ezek a történetek megerősítsék bennünk a reményt, hogy a világ jó irányba halad. Különösen igaz ez a mostani pandémiás időszakban, amikor minden annyira kiszámíthatatlan.
A kiszámíthatóság továbbá azt is megalapozza, hogy szeretjük újranézni kedvenc ünnepi mozijainkat, mert így nosztalgiával, jó érzéssel töltenek el. Karácsonykor mindenki otthon, a szeretettei körében szeretné érezni magát. Ezek a filmek pedig felelevenítik bennünk az emlékeket és közös élményeket, amelyek az ünnep jelentőségét adják.
A karácsonyi filmek tartalma ráadásul jellemzően teljesen családbarát, magyarán több generáció szórakoztatására is kiváló opciót jelentenek. Az idei évben javasolt, hogy kerüljük a nagy létszámú összejövetelek jelentette fertőzéskockázatot , így is nyugodtan szervezhetünk azonban közös családi filmnézést. Beszéljünk össze szeretteinkkel, ki-ki a saját otthonában indítsa el ugyanazt a filmet ugyanabban az időpontban, és az sem baj, ha mindannyian pattogtatunk hozzá akár egy kis kukoricát is. Csak azért, mert a járvány miatt nem lehetünk most együtt fizikailag, még nem jelenti azt, hogy ne csinálhatnánk közös programokat.
"Ha pedig bárki is azon élcelődne a családtagok közül, hogy szégyenletes dolog önfeledten belemerülni egy-egy bugyuta karácsonyi filmbe, nyugodtan mondjuk neki azt, hogy ez valójában moziterápia" - hangsúlyozza a médiapszichológus. Ezek a filmek érzelmi csúcspontokat és mélypontokat egyaránt felvonultatnak, így pedig a nevetés és empátia révén mind pszichológiai, mind fiziológiai szempontból jótékony hatásúak. A nevetés például hasonlóan hat az agyi neurotranszmitterek szintjére, mint az antidepresszánsok, elcsendesítve olyan rossz érzéseket, mint amilyen a koronavírus-pandémia okozta szorongás. A nevetés csökkenti azon stresszhormonok szintjét , amelyek hosszú távon egyaránt károsíthatnák szív- és érrendszerünket, anyagcserénket és immunrendszerünket. Az olyan pozitív érzelmek pedig, mint a remény, az empátia, a hála és az öröm, tartósan hozzájárulnak mentális egészségünk megőrzéséhez. Erősítik az optimizmusunkat és lelki ellenálló képességünket, illetve nyitottabbá, kreatívabbá és produktívabbá tesznek.
