Mi történik a szervezetünkkel, ha négy napig nem alszunk?

Alvásra mindenkinek szüksége van, enélkül nem lennénk képesek életben maradni. Ha megvonjuk magunktól, vagy ha csak napi pár órát alszunk, szervezetünk nem tud regenerálódni, megfelelően és egészségesen működni.

Az alvás túlélésünk egyik záloga. Az amerikai alváskutató intézet (National Sleep Foundation) ajánlása szerint egy felnőttnek átlagosan 7-9 óra alvásra van szüksége naponta. És míg tizenéves korban vagy a húszas évek elején a legtöbben pár órás éjszakai alvás után is viszonylag lazán át tudják vészelni a másnapot, később a szervezet már nem regenerálódik olyan könnyen, ha drasztikusan lefaragunk az alvásidőből.

Noha egyénenként változó, hogy kinek hány óra alvásra van szüksége ahhoz, hogy kipihent és aktív legyen, nincs olyan ember, aki huzamosabb ideig mentális vagy fizikai károk nélkül kibírná alvás nélkül. A hosszan tartó alvásmegvonás következtében a kellemetlen testi-lelki tünetek mellett immunrendszerünk védekezőképessége gyengül, fokozottan ki leszünk téve a különféle kórokozók támadásának, emellett növekedhet a krónikus betegségek - például a szív- és érrendszeri problémák - kialakulásának kockázata.

alvásmegvonás
Nem csak az alvás mennyisége, a minősége is számít. Fotó: Getty Images

Szakemberek az alvásmegvonás öt alapvető fázisát különböztetik meg. A Healthline összefoglalója alapján mutatjuk, mi történhet, ha napokig nem hunyjuk le a szemünket.

Első szakasz: 24 óra ébrenlétet követően

Ha egyszer-egyszer előfordul, hogy egy napig nem alszunk, bár fáradtak és nyúzottak leszünk, komolyabb egészségügyi problémáktól nem kell tartanunk. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint a 24 órás ébrenlét nagyjából olyan állapotot idéz elő a szervezetünkben, mintha a véralkoholszintünk 0,1 százalékos lenne. Emellé jöhetnek még a következő tünetek:

  • álmosság és fáradtság;
  • ingerlékenység;
  • düh, fokozott stressz;
  • a koncentrációs és koordinációs képességek csökkenése;
  • agyköd;
  • remegés;
  • étvágytalanság;
  • duzzadt szemek, vagy a szem alatti sötét karikák.

Az életünk nagyjából egyharmadát alvással töltjük, azt viszont kevesen tudják, hogy valójában mi minden történik a testükben , miközben szundikálnak. Az agyunk alvás közben tárolja el az új információkat, illetve szelektálja ki a szükségteleneket. Amíg mi pihenünk, az idegsejtek kommunikálnak és újraszerveződnek, illetve sejtregeneráció is történik - és ez még messze nem minden.

Második szakasz: 36 óra elteltével

A korábban felsorolt tünetek 36 óra nemalvást követően jellemzően sokkal intenzívebbé válnak. Ebben a szakaszban már jelentkezhetnek rövid - legfeljebb 30 másodperces - "bealvások". Az úgynevezett mikroalvás során szervezetünk és agyunk másodpercekre kikapcsol. Emellett a következő szimptómákra is számíthatunk:

  • extrém fáradtság;
  • memóriazavarok;
  • viselkedésbeli változások;
  • lassú reakcióidő;
  • azimmunrendszerműködésének romlása;
  • döntéshozatali nehézségek, a hibalehetőségek számának növekedése;
  • fokozott étvágy.

Harmadik szakasz: 48 óra elteltével

Ha valaki 48 órán át nem alszik, az már extrém alvásmegvonásnak számít. Ebben a fázisban sokkal gyakoribb a mikroalvás. És egyéb, jellegzetes tünetekkel is szembesülhetünk, mint:

  • extrém fáradtság;
  • szorongás;
  • megnövekedett stressz-szint;
  • fokozott ingerlékenység;
  • hallucináció.

Negyedik szakasz: 72 óra alvás nélkül

Amikor valaki három napja nem alszik, érzékelése olyan mértékben romlik, hogy ijesztő testi-lelki tünetek jelentkezhetnek. Például:

  • extrém fáradtság;
  • deperszonalizáció;
  • rendezetlen gondolkodás;
  • illúziók, téveszmék, összetettebb hallucinációk.

Ötödik szakasz: 96 órás ébrenlét

Ez az állapot gyakorlatilag már elviselhetetlen: négy nap ébrenlét után az ember szinte kizárólag az alvásra vágyik, valóságérzékelése pedig súlyosan torzul. Ez ahhoz vezethet, hogy képtelenek leszünk értelmezni a valóságot: szakemberek ezt alvásmegvonásos pszichózisnak nevezik. Célszerű elkerülni, hogy idáig jussunk, ugyanis hetekig is eltarthat, amíg teljesen felépülünk egy súlyos, alváshiányos időszakból. Szakemberek szerint már egy óra alváskiesést is csak négy nap alatt lehet teljesen pótolni.

Minél hosszabb időt töltünk ébren, annál tovább tart, amíg szervezetünk ismét fel tudja venni a normális ritmust. Általános egészségi állapotunk megőrzése érdekében érdemes szakembertől segítséget kérnünk, ha az alváshiány krónikussá válik.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +11 °C
Minimum: +5 °C

A látási viszonyok javulnak, illetve a rétegfelhőzet is szakadozik. Közben azonban délnyugat, nyugat felől erősen megnövekszik a felhőzet, beborul az ég. A nap első felében legfeljebb néhol eshet, majd a déli óráktól délnyugat felől kiterjedt csapadékzóna érkezik, és egyre többfelé számíthatunk kiadós esőre, záporokra, a déli megyékben akár zivatar is kialakulhat. Estétől nyugat felől szűnik a csapadék, és a felhőzet is csökken. A délies szél nagy területen megélénkül, néhol megerősödik. Késő délutántól, estétől a déli, délkeleti megyékben előbb a délies, majd az északnyugatira forduló szél viharossá fokozódik, helyenként erősen viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 15 fok között valószínű. Csütörtökön még mindig kettősfronti hatás érvényesül, az időjárás tehát a hideg- és a melegfrontra érzékenyek szervezetét egyaránt megterhelheti.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!