Kimerültségünk nem attól függ, mennyit aludtunk

"Az alvás időtartama nem a legjobb mérője annak, hogy eleget alszunk-e" - nyilatkozta az AFP hírügynökségnek Torbjoern Aakerstedt, a Stockholmi Egyetem Stresszkutató Intézetének munkatársa. "Ez genetikailag kondicionált, és az életkortól, illetve az egészségi állapottól függ." Mitől vagyunk akkor kimerültek?

Alvás helyett a napi tevékenység számít

Aakerstedt kutatócsoportja három különböző kutatást végzett, melyek egyike közel 6000 ember alvási mintáját elemezte. Az eredmények azt sugallják, hogy az átaludt órák száma sokkal kisebb jelentőséggel bír annak meghatározásában, hogyan "működik" valaki napközben, mennyire kimerült.

Kimerültség vs. alvásigény

Az alvászavar és az emiatt kialakuló örökös kimerültség a leggyakoribb orvosi panaszok egyike. A felnőtt lakosság 20-30 százaléka küzd átmeneti, 10 százaléka pedig hosszabb ideig tartó alvási nehézségekkel. Ha Önt is érinti a probléma, panaszaival mihamarabb keressen fel egy alvásszakértőt, hiszen a normálisnál kevesebb alvás különféle kórképek - szívbetegségek, diabétesz, túlsúlyosság, gyenge agyműködés - kialakulásához vezethet."Ha valaki dinamikusnak érzi magát napközben, valószínűleg eleget aludt" - magyarázta Aakerstedt. A kutatásból az derült ki, hogy az emberek átlagosan 6 óra 55 percet alszanak egy munkanapon, szabadság alatt pedig ezt egy órával megnyújtják. A kutatók szerint a huszonéveseknek átlagosan 8, a hatvanéveseknek pedig csak 6 óra alvásra van szükségük. "Nincs azonban általános átlag" - tette hozzá Aakerstedt. "Előfordulhat az is, hogy a huszonévesek ennél is többet alszanak , mégis fáradtak napközben, mivel az agyuk még fejlődésben van."

Ennek ellenére, bár a több alvás nem jelent feltétlenül több energiát, senkinek sem szabad túl keveset aludnia, mert ez károsan hat egészségi állapotunkra. A kevés alvás meggyengíti az immunrendszert, és 2-es típusú diabéteszhez , szívbetegséghez, testsúlygyarapodáshoz, valamint munkahelyi és közúti balesetekhez vezethet.