Az elemzés a YouTube és a Spotify tavalyi toplistáit vette górcső alá és vetette össze a hazai rádiók toplistáival. Az NMHH keddi közleménye szerint szerint Taylor Swift óriási fölénnyel került az első helyre a Spotify 2023-as előadói világranglistáján: dalait a felhasználók majdnem nyolcmilliárdszor játszották le. Összehasonlításképp, az őt követő The Weeknd csupán harmadennyi lejátszással került a második helyre. Miley Cyrus Flowers című dala eközben egyértelműen az év legnépszerűbb zeneszámává vált – mind a YouTube-on, mind a Spotifyon több mint másfél milliárdszor játszották le.
A magyar hallgatók körében már nem annyira a külföldi, sokkal inkább a magyar előadók népszerűek. Az ország "legkapósabb énekese", Azahriah is közülük került ki. Mintegy nyolcvanmillió lejátszással az országos előadói toplista első helyére jutott a Spotify-on, DESH-sel közös formációja pedig mintegy ötvenhatmillió lejátszással a második helyet is megszerezte. Őket követte az élen közel holtversenyben Ekhoe, Dzsúdló, majd Manuel – mintegy húszmillió lejátszással. Azahriah a YouTube éves hazai toplistáján is közönségkedvenc lett összesen 311 millió megtekintéssel, míg itt DESH 121 milliós nézettséggel a második, T. Danny pedig kilencvenmilliós lejátszással a harmadik helyre jutott fel. Azahriah Introvertált dala az ország legnépszerűbb slágere lett a Spotifyon, míg 3korty című slágere a YouTube-on nyerte el az első helyet.
Beszédes adat, hogy 2021-ben a Spotify országos listáján még csak két magyar szám szerepelt a top 20-ban. Ez az arány azonban 2023-ra megfordult: már csak kettő sláger volt, amely nem a hazai kínálatból származott, de a legnépszerűbb húsz előadó közé is csupán kettő külföldi jutott be: Miley Cyrus és Eminem. Érdekesség, hogy Taylor Swift nem jutott be a magyarok húsz kedvenc előadója közé a Spotifyon, de a külföldi előadók közül is csupán a hatodik legnépszerűbb lett. Miley Cyrus viszont világsikerű slágerével a legnépszerűbb külföldi előadó lett. Az NMHH rámutat: a kiszorult angol nyelvű slágereket az itthoni művészek részben pótolták, több félig angol nyelvű dalt is szereztek, valamint sok külföldi kifejezést csempésztek a soraikba.
Marihuána és egocentrizmus a dalszövegekben
A hazai Spotify-toplista húsz legnépszerűbb számából hat kérdőjelezte meg az élet értelmét vagy utalt öngyilkosságra, halálra. Mind a hat előadója Azahriah volt, néha DESH-sel közösen. Drogok tizennégy dalszövegben szerepeltek, alkohol pedig tízben. A hazai előadók leginkább a marihuána használatát szőtték a soraikba, míg az alkohol inkább kiegészítő szerként jelent meg. A toplistán tizennégy zenét fűszereztek trágárságokkal.
A legnépszerűbb szerzemények gyakori eleme volt a jólét, a bővelkedés, a költekezés, ez tizenöt dalban bukkant fel. Azon túl, hogy a pénz a gazdagságra utal, a dalokban ez a szabadság záloga, melynek segítségével bármi megvalósítható. A húsz sláger mindegyikében fő- vagy mellékelem volt az "én", amely gyakran egészen komoly egocentrizmusról árulkodott. Nem volt olyan téma, melybe ne szőttek volna bele saját tapasztalatokat, érzéseket, cselekedeteket vagy vágyakat.
Az NMHH szerint a hazai rádiók toplistáit megvizsgálva látható, hogy a magyarok online térben népszerű előadói közül a legtöbben nem értek el nagy sikereket a hagyományos médiában: a Spotify húsz legsikeresebb hazai előadója közül csupán kettő került be a rádiós top 20-ba – a Follow The Flow a harmadik, Azahriah pedig a huszadik helyre fért fel. Ezzel szemben például Rúzsa Magdolna, a Halott Pénz, a Wellhello, Ákos, Charlie vagy a Honeybeast mind olyan formációk, amelyek a rádiós top 20-ban végeztek, a Spotifyon azonban minimális sikereket értek el. Bár a rádiók megpróbálják követni a zenei ízlések változását, illetve törekszenek a népszerű slágerek műsorra tűzésére, a trágár, destruktív dalszövegek vagy a saját célközönségük eltérő ízlése miatt előfordulhat, hogy egyes zeneműveket nem tehetnek vagy nem tesznek közzé – bármennyire is kedveltek azok egyébként online.
A tanulmányból kiderült, hogy a magyarok jelentős része távol marad a rádiók lineáris adásaitól, különösen a fiatalabbak. Ők inkább saját maguk látják el a műsorszerkesztők szerepét valamely online tartalomszolgáltató platformon, ebben pedig hosszú éveken át finomított algoritmusok segítik őket - közölte az NMHH.
