A stressz a test természetes reakciója, ha veszélyt érez; az evolúció során ez jelzőfunkcióval bírt. A rövid távú stressz valószínűleg nem okoz súlyos egészségügyi problémákat, de ha hetekig vagy akár hónapokig is elhúzódik a feszültség, akkor a szervezetünk jelentős károsodást szenvedhet, például az emésztőrendszerre is negatív hatást gyakorol.
Hogyan hat az emésztésre a tartós stressz?
A tartósan fennálló stresszre sokféleképpen reagálhat az emberi szervezet, egyénenként változhat, hogy kinél milyen panaszok jelentkeznek. Vannak, akik állandó fáradtsággal, energiahiánnyal küzdenek, ennek ellenére elalvási nehézségeik vannak. Másokat gyakori fejfájás, migrén gyötör, de sajoghat akár a nyak, a váll és a hát is.
A stresszes életmód emellett az étvágyat is jelentősen befolyásolhatja, de ezt sem mindenkinél ugyanúgy: van, aki gondolni sem tud ilyenkor az ételre (vagy éppen a torokszorítás érzése miatt nem tud enni), míg mások folyton éhesnek érzik magukat, emiatt aztán általában jóval többet is esznek a kelleténél.
A tartós stressz zavart okozhat az emésztésben! A tartós stressz hatására a szervezet a potenciális vészhelyzetre készülve azon funkcióira fordítja energiáit, amelyek a meneküléshez és a harcoláshoz feltétlenül szükségesek. Ilyenkor tehát az emésztés csak sokadlagos tényező, a belek kevesebb vérhez és oxigénhez jutnak, a bélmozgás megváltozik, az anyagcsere lelassul.
A stressz hatására fokozódik a gyomorsav-termelődés, drasztikusan lecsökken az emésztőenzimek mennyisége, valamint a bélfalakat védő nyákból is kevesebbet állít elő a szervezet. Ezek pedig gyomorégéshez és emésztési problémákhoz vezetnek, az emésztőrendszer sebezhetővé válik. Emelkedik továbbá a refluxbetegség, a gyomor- és nyombélfekély, a gyulladásos bélbetegség és az irritábilis bél szindróma (IBS) kialakulásának, illetve kiújulásának, súlyosbodásának kockázata. A krónikus stressz ezeken kívül szélgörcsöt, hányingert, hányást, hasmenést vagy székrekedést is kiválthat.
Mit tehetünk?
Az emésztésünkre nemcsak az elfogyasztott ételek és italok gyakorolnak hatást, hanem legalább ennyit számít a lelkiállapotunk és a nyugalmi szintünk is.
A cél a stressz minimalizálása. Keressük meg a forrásait, és igyekezzünk kiiktatni a káros stresszfaktorokat! Például kerüljük azoknak az embereknek a társaságát, akik a tartós feszültség okozói; tanuljunk meg nemet mondani; szűkítsük le a teendőink listáját, úgy is mondhatnánk: legyen összhang a teherbírásunk és a tennivalóink mennyisége között!
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Fogadjuk el, hogy nem irányíthatunk mindent! Fókuszáljunk azokra a dolgokra, amelyeket befolyásolhatunk! Sokkal hatékonyabbá válik a munkavégzés, sőt energikusabbnak, magabiztosabbnak érezhetjük magunkat az élet más területein is, ha elfogadjuk, hogy sok minden nem rajtunk múlik.
Csak pozitívan! Már a csapból is a pozitív gondolkodás fontossága folyik, de nem véletlenül. Amikor nehéz helyzetbe kerülünk, vegyük sorra tudatosan, mi az, ami jól működik az életünkben, és hogyan tanulhatunk a jelenlegi szituációból.
Ne féljünk segítséget kérni, ha nehéz! Beszéljük ki magunkból a feszültséget, ahelyett, hogy hagynánk tovább gyűlni a negatív érzéseket; mindenki környezetében van legalább egy megbízható ember, aki szívesen meghallgatja.
A testünkről se feledkezzünk meg! Sokat segít a már említett testmozgás és a légzésgyakorlat, a pihenés vagy a meditáció. Adjunk időt a testünknek, hogy felépüljön a stresszes eseményekből, és felkészülhessen az új nap kihívásaira!
Legjobban: