Így hat ránk a tartós stressz

A tartós és káros stressz megbetegíthet, szív- és érrendszeri problémákat hozhat magával, és könnyedén meggyengítheti az immunrendszert is. Önmagában ez is elég lenne, de ezzel koránt sincs vége a felsorolásnak: a tartós stressz az emésztésünkre is kihat.

A stressz a test természetes reakciója, ha veszélyt érez; az evolúció során ez jelzőfunkcióval bírt. A rövid távú stressz valószínűleg nem okoz súlyos egészségügyi problémákat, de ha hetekig vagy akár hónapokig is elhúzódik a feszültség, akkor a szervezetünk jelentős károsodást szenvedhet, például az emésztőrendszerre is negatív hatást gyakorol.

Hogyan hat az emésztésre a tartós stressz?

A tartósan fennálló stresszre sokféleképpen reagálhat az emberi szervezet, egyénenként változhat, hogy kinél milyen panaszok jelentkeznek. Vannak, akik állandó fáradtsággal, energiahiánnyal küzdenek, ennek ellenére elalvási nehézségeik vannak. Másokat gyakori fejfájás, migrén gyötör, de sajoghat akár a nyak, a váll és a hát is.

A TARTÓS STRESSZ GYOMORÉGÉSHEZ ÉS EMÉSZTÉSI PROBLÉMÁHOZ VEZETHET. FOTÓ: GETTY IMAGES

A stresszes életmód emellett az étvágyat is jelentősen befolyásolhatja, de ezt sem mindenkinél ugyanúgy: van, aki gondolni sem tud ilyenkor az ételre (vagy éppen a torokszorítás érzése miatt nem tud enni), míg mások folyton éhesnek érzik magukat, emiatt aztán általában jóval többet is esznek a kelleténél.

A tartós stressz zavart okozhat az emésztésben! A tartós stressz hatására a szervezet a potenciális vészhelyzetre készülve azon funkcióira fordítja energiáit, amelyek a meneküléshez és a harcoláshoz feltétlenül szükségesek. Ilyenkor tehát az emésztés csak sokadlagos tényező, a belek kevesebb vérhez és oxigénhez jutnak, a bélmozgás megváltozik, az anyagcsere lelassul.

A stressz hatására fokozódik a gyomorsav-termelődés, drasztikusan lecsökken az emésztőenzimek mennyisége, valamint a bélfalakat védő nyákból is kevesebbet állít elő a szervezet. Ezek pedig gyomorégéshez és emésztési problémákhoz vezetnek, az emésztőrendszer sebezhetővé válik. Emelkedik továbbá a refluxbetegség, a gyomor- és nyombélfekély, a gyulladásos bélbetegség és az irritábilis bél szindróma (IBS) kialakulásának, illetve kiújulásának, súlyosbodásának kockázata. A krónikus stressz ezeken kívül szélgörcsöt, hányingert, hányást, hasmenést vagy székrekedést is kiválthat.

Mit tehetünk?

Az emésztésünkre nemcsak az elfogyasztott ételek és italok gyakorolnak hatást, hanem legalább ennyit számít a lelkiállapotunk és a nyugalmi szintünk is.

A cél a stressz minimalizálása. Keressük meg a forrásait, és igyekezzünk kiiktatni a káros stresszfaktorokat! Például kerüljük azoknak az embereknek a társaságát, akik a tartós feszültség okozói; tanuljunk meg nemet mondani; szűkítsük le a teendőink listáját, úgy is mondhatnánk: legyen összhang a teherbírásunk és a tennivalóink mennyisége között!

Fogadjuk el, hogy nem irányíthatunk mindent! Fókuszáljunk azokra a dolgokra, amelyeket befolyásolhatunk! Sokkal hatékonyabbá válik a munkavégzés, sőt energikusabbnak, magabiztosabbnak érezhetjük magunkat az élet más területein is, ha elfogadjuk, hogy sok minden nem rajtunk múlik.

Csak pozitívan! Már a csapból is a pozitív gondolkodás fontossága folyik, de nem véletlenül. Amikor nehéz helyzetbe kerülünk, vegyük sorra tudatosan, mi az, ami jól működik az életünkben, és hogyan tanulhatunk a jelenlegi szituációból.

Ne féljünk segítséget kérni, ha nehéz! Beszéljük ki magunkból a feszültséget, ahelyett, hogy hagynánk tovább gyűlni a negatív érzéseket; mindenki környezetében van legalább egy megbízható ember, aki szívesen meghallgatja.

A testünkről se feledkezzünk meg! Sokat segít a már említett testmozgás és a légzésgyakorlat, a pihenés vagy a meditáció. Adjunk időt a testünknek, hogy felépüljön a stresszes eseményekből, és felkészülhessen az új nap kihívásaira!

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +15 °C
Minimum: +6 °C

Nyugat felől egyre nagyobb területen és határozottan csökken a felhőzet. Csupán kevés helyen fordulhat elő időszakos eső, zápor. A délnyugati, nyugati szél megélénkül, időnként megerősödik.Késő estére általában 5 és 10 fok közé hűl le a levegő. Szerdán kettősfronti hatás érvényesül.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!