A kutatást egereken végezték, de mivel ugyanazokkal a fényérzékeny ipRGC-sejtekkel rendelkeznek, mint az emberek, az eredmények valószínűleg az emberekre is vonatkoznak. Az ipRGC-k, vagyis a retina fényérzékeny ganglionjai az erős fényre reagálnak, ami az agy kedélyállapotot, memóriát és tanulási központokat szabályozó agyterületeit befolyásolja. A kutatás kimutatta, hogy az éjszaka folyamán az erős fény krónikus behatása megnöveli a kortizol stresszhormon szintjét, ami depresszióhoz vezethet és csökkentheti a gondolkodási képességet.
A novemberi számában megjelent tanulmány szerzője, Samer Hattar, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatója azt javasolja, hogy napközben tegyük ki magunkat erős fénynek, éjszaka viszont kerüljük azt. Ezáltal ugyanis elkerülhetjük a kedélyállapotot befolyásoló ipRGC-k aktiválódását.
A kutatók kísérletükben váltakozó, 3,5 órás fénynek és 3,5 órás sötétségnek tették ki az egereket. Az állatok depresszióba estek, amit a kevés mozgás, a cukor iránti csökkent érdeklődés és a tanulási-, illetve emlékezetzavarok bizonyítottak. Az ipRGC-sejtekkel nem rendelkező egerekben viszont a fény szabálytalan "menetrendje" nem rontotta a kedélyállapotukat, a memóriájukat és a tanulási képességeiket, ami azt bizonyítja, hogy a fény közvetlenül e speciális fényérzékeny retinasejteken keresztül befolyásolja a tanulást és a kedélyállapotot.
Hattar, a tanulmány szerzője hangsúlyozta, hogy a kutatást embereken is meg kell ismételni. Ennek ellenére úgy véli, hogy még ha esetükben nem is ugyanolyan egyértelmű eredmények mutatkoznak majd, mint az egerekben, mindenképpen jót tesz az embereknek, ha éjszakára leoltják a villanyokat. "Bizonyára senkinek sem árt" - mondja a kutató.
