Az oldalt fekvés a leggyakoribb alvási pozíció az embereknél és a vadállatoknál egyaránt. A Stony Brook University szakemberei szerint ez nemcsak a pihenés és a kényelem szempontjából lehet fontos, hanem azért is, mert ebben a pozícióban felgyorsulnak az agy méregtelenítő folyamatai, a szervezetünk hatékonyabban távolítja el a salakanyagokat az agy sejtjeiből, ez pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy a különböző degeneratív idegrendszeri betegségeket, így például az Alzheimer-kórt elkerüljük.
Néhány éve fedezték fel, hogy az agy a nyirokrendszerhez hasonló hálózattal rendelkezik, melynek feladata, hogy a keletkező salakanyagokat elszállítsa a sejtektől. Ha ez a rendszer valamiért sérül, vagy a működése lelassul, a méreganyagok, például bizonyos proteinek felgyűlhetnek az agyban, és akár betegségeket is okozhatnak . A mostani kutatás során bizonyították, hogy az agy méregtelenítő rendszere akkor működik a legaktívabban, amikor alszunk, ráadásul az is befolyásolja a működését, hogy milyen pozícióban tesszük ezt.
Rágcsálók agyát vizsgálták MRI-készülékkel , három különböző alvási pozícióban (oldalt, háton és hason). Úgy találták, hogy oldalt fekvés során mintegy 25 százalékkal hatékonyabban szabadult meg az állatok szervezete a káros hatású proteinektől, mint hason vagy háton fekve.
„Az agyunk a méregtelenítési folyamat során megszabadul azoktól a proteinektől, melyek felgyűlhetnek és plakkokat képezhetnek. A plakkok pedig hozzájárulhatnak bizonyos neurológiai betegségek kialakulásához. Az, hogy az agynak van egy ilyen rendszere, magyarázatot adhat arra a kérdésre is, hogy miért van szükségünk alvásra” – mondta dr. Robert Rosenberg alvásszakértő.
„Az oldalt fekvő pozíció felgyorsíthatja a méregtelenítést, mert az agy-gerincvelői folyadék, melyen keresztül a salakanyagok a véráramba kerülnek (onnan pedig ki a szervezetből), szabadabban áramlik” – mondta dr. Helene Benveniste, a most megjelent tanulmány vezető szerzője.
A szakemberek mindenképpen folytatni szeretnék a kutatást, leginkább az érdekli őket, hogy hogyan lehet még hatékonyabbá tenni az agyi méregtelenítési folyamatokat, lehetséges-e ezeket valahogy szabályozni. A kutatás eredményeiről a Journal of Neuroscience című szaklapban számoltak be.
