Némi valóságtartalma biztosan van annak, hogy ha sokat vagyunk dühösek, feszültek, attól könnyen megbetegedhetünk, vagyis az intenzív érzelmek rosszat tesznek az egészségünknek. A düh ugyanis jelentősen növeli a stresszhormonok szintjét, az izmaink megfeszülnek (többek között az állkapocs körüliek is, melyek feszessége könnyen okozhat fejfájást), és a vérnyomásunk is megemelkedik.
A szervezet zsírt szabadít fel, hogy gyors energiát biztosítson a sejteknek, de ha ezeket nem használjuk fel, akkor lerakódhatnak a vérerekben. A lerakódott plakkok és a megnövekedett vérnyomás egy idő után a vérerek károsodásához, elzáródásához vezethet. Ennek eredménye pedig szívroham vagy agyvérzés is lehet.
A harag érzését tudni kell kezelni
Egy kanadai vizsgálat szerint nemcsak a harag gyakorisága, erőssége számít, hanem az is, hogyan dolgozzuk fel a negatív érzelmeket . Akik konstruktívan "használták fel" a harag adta energiákat, kevésbé voltak hajlamosak a szívbetegségekre, mint azok, akik inkább másokat hibáztattak vagy a haraggal csak a saját igazukat próbálták bizonygatni.
Mi a helyzet a harag kiengedésével, például a népszerű "üss inkább egy párnát"-módszerrel? Kutatások szerint ez nem mindig jó megoldás, sőt gyakran kifejezetten növelheti a harag érzését és még agresszívabbá tehet.
A gyomorfekély kialakulásának pedig meglehetősen kevés köze van a harag elfojtásához, a megbetegedések legnagyobb részét ugyanis bakteriális fertőzés vagy gyógyszerszedés okozza.
A végeredmény tehát az, hogy a magunkban fortyogás nem okoz annyi egészségkárosodást, mint hisszük, és a feszültség kiadásának sincs akkora felszabadító hatása. Ami igazán számít, hogy milyen gyakran leszünk mérgesek és a felgyülemlett haragot milyen módon fordítjuk át "hasznos energiává", vagyis hogyan dolgozzuk fel a bennünket érő stresszt.
