Savanyítás és fermentálás: ez a különbség

A fagyasztás mellett a savanyítás és a fermentálás is remek tartósítási módszer. A két folyamat között azonban jelentős különbségek vannak.

„Ha szeretnénk, hogy a zöldségek és gyümölcsök jótékony hatásait akkor is élvezhessük, amikor már a szezonnak vége, a fagyasztás mellett a savanyítás vagy a fermentálás is jó megoldás a zamatok megőrzésére. Fontos azonban, hogy a két fogalom között lényeges különbség van” – mutatott rá közelmúltbeli Facebook-posztjában a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ).

savanyúság készítése
A fagyasztás mellett a savanyítás és a fermentálás is remek tartósítási módszer. Fotó: Getty Images

Só, cukor, ecet: ez a savanyítás

A savanyítás során jellemzően sót, cukrot és ecetet is adunk a zöldségekhez. Mindez azonban nemcsak a zöldség ízének intenzitását változtatja meg, de a savanyított élelmiszerek színét is. A savanyítás során továbbá gyakran éri hőhatás a zöldségeket és a gyümölcsöket, amely a vitamintartalom csökkenését eredményezi. Fontos tudni ezenkívül, hogy a savanyúságként árult termékek gyakran tartalmaznak bizonyos adalékanyagokat, például tartósítószert is.

Talán nem hangzik túl gusztusosan, de vannak olyanok, akik arra esküsznek, hogy a savanyúságok maradék levét nem szabad kidobni, hanem roboráló italként kell fogyasztani edzések után. Ennek előnye, hogy csökkenti az izomgörcsök kialakulásának esélyét, egyben felgyorsítja a regenerálódást.

Ebben más a fermentálás

A savanyítással szemben a fermentálás során a nyers zöldséget sóoldatba áztatjuk, majd szobahőmérsékleten hagyjuk erjedni. Amikor a tejsavbaktériumok elkezdenek dolgozni, a zöldség „megsavanyodik”. Ha az élelmiszer elérte a kívánt erjedési fokot, helyezzük tiszta üvegbe, majd tegyük hűtőbe. Így hetekig, vagy akár hónapokig is eltartható a savanyúság.

A fermentált zöldségek prebiotikus hatásairól és előnyös egészségügyi hatásairól egyre több tanulmányt olvashatunk, és gyakori, hogy az így elkészített zöldségek kevésbé puffasztanak, az érzékenyebb emésztőrendszerűek is jól tolerálják őket” – emeltek ki a dietetikusok.

Természetesen mindkét típusú savanyúság beleszámolható a napi zöldségfogyasztásunkba. Dobjuk fel velük szendvicsünket, salátánkat vagy főételünket.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez az 5 korai tünet figyelmeztethet a betegségre
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +14 °C
Minimum: +6 °C

Nyugat felől egyre nagyobb területen és határozottan csökken a felhőzet. Főként a keleti és déli országrészben többfelé valószínű időszakos eső, zápor, helyenként zivatar is kialakulhat. A délnyugati, nyugati szél időnként megerősödik, zivatarok és intenzív záporok környezetében átmenetileg viharossá fokozódik.A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 12 és 17 fok között alakul, de az Északi-középhegység területén alacsonyabb, míg a délnyugati tájakon magasabb értékek is előfordulhatnak. Késő estére általában 5 és 10 fok közé hűl le a levegő. Szerdán kettősfronti hatás érvényesül.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!