Öt dolog, amit nem biztos, hogy tudunk az életbiztosításokról

Az életbiztosítások egyes esetekben eltéréseket mutatnak a nem életbiztosítási termékekhez képest (mint például vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás), ezért érdemes megismernünk jobban őket.

A biztosításokkal egy előre nem látható, akár véletlenszerűen, akár a a jövőben biztosan bekövetkező, jellemzően negatív anyagi következményekkel, vagyis nagyobb kiadással járó eseményre készülünk fel. Ilyen esemény lehet egy baleset, egy lopás, a lakásban-, autóban bekövetkező kár, esetleg betegség, nyugdíjba vonulás vagy akár egy haláleset. A váratlan, ám hirtelen komoly kiadásokat jelentő eseteknél (ilyenek a károk, a balesetek) a klasszikus biztosítások nyújtanak jó megoldást. A várhatóan bekövetkező eseményeknél - ilyen pl. a nyugdíjba vonulás, vagy amikor a gyerek érettségizik, és hirtelen sok pénz kellhet a továbbtanulásra - a "felkészülés" általában egy sajátos megtakarítás is. Ilyenkor rendszeres kis összegű befizetéseinkkel előtakarékoskodunk ezekre az eseményekre. A szóban forgó biztosítások jellemzően az életbiztosítások. Lássuk, mit kell tudni róluk!

Mihez köthető?

A klasszikus életbiztosítások közös jellemzője, hogy a biztosítási esemény a biztosított "halálához" kapcsolódik, azaz a fő kérdés az, hogy a biztosítási időszak alatt ez bekövetkezik-e vagy sem. Ezen túlmenően az életbiztosítások tágabb értelemben a biztosított életében bekövetkező egyéb eseményekhez kapcsolódnak.

A szerződés sajátosságai

Az életbiztosítások a biztosítási esemény bekövetkezésekor a szerződésben előre meghatározott összeget fizetik ki a biztosított vagy kedvezményezett részére. Az életbiztosítási szerződések hosszú távra szóló szerződések, jellemzően évtizedes vagy azt meghaladó időtartamra kötik. Az életbiztosítások esetében a díjfizetés gyakorisága szerint megkülönböztethetünk egyszeri és rendszeres díjas biztosítást. Ez előbbi biztosítás esetén a szerződő előre, egy összegben fizeti meg a biztosítási díjat, míg rendszeres vagy folyamatos díjfizetés esetén a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott időszak alatt és gyakorisággal (például havonta, évente) fizeti a biztosítási díjat.

Egy négyszereplős történet

Az életbiztosítási szerződésekben négy szereplőt különböztethetünk meg: a biztosítót, a szerződőt, a biztosítottat és a kedvezményezettet, az utóbbi hármat együttesen ügyfélnek is nevezhetjük. A szerződő az a személy, aki a biztosítás kötését kezdeményezi és a díj fizetésére kötelezi magát, valamint a biztosítási szerződéshez kapcsolódó egyéb jogokat gyakorolhatja. A biztosított az a személy, akinek az élethelyzetére a biztosítási szerződés vonatkozik. A kedvezményezett az a személy, akit a biztosító szolgáltatása (a pénz) megillett a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

Típusok

Az életbiztosításoknak több fajtája létezik, ezek lehetnek kockázati típusú életbiztosítások (kockázati életbiztosítás), megtakarítási típusú életbiztosítások (mint például az elérési biztosítás), valamint járadékbiztosítások.. Az életbiztosítások speciális ágát képviselik a befektetési egységhez kötött (vagy unit linked) életbiztosítások, melyek jellegüket tekintve leginkább a befektetési alapokhoz hasonlíthatók.

Változások

Az ügyfélnek, ha élethelyzetében jelentős változás áll be, lehetősége van az életbiztosítási szerződése módosítására, lezárására. Ilyen megoldás lehet a biztosítás visszavásárlása, folyamatos díjfizetés esetén a biztosítási összeg csökkentésével járó díjmentes leszállítás. Ha az ügyfél „csak” átmeneti pénzzavarba kerül, és ezért kívánja megszüntetni a szerződést, segítséget nyújthat még számára a díjtartalék fedezete mellett nyújtott áthidaló jellegű kölcsön (kötvénykölcsön) is.

Mérlegelendő szempontok

Mielőtt bármibe "beleugrunk", tisztázzuk, hogy milyen célból kívánunk biztosítást kötni, milyen kockázatokra szeretnénk fedezetet, illetve hogy milyen összeget tudunk rendszeresen biztosítási célra elkülöníteni.

Az egyes termékek eltérő egyedi jellemzőire tekintettel minden esetben alaposan tanulmányozzuk át a szerződési és biztosítási feltételeket, hogy céljainknak, igényeinknek megfelelő terméket válasszunk!

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.

További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +17 °C
Minimum: +2 °C

A még felhősebb tájakon is gomolyosodik a felhőzet, így ott is, mint másutt napos, gomolyfelhős idő várható. Legfeljebb néhol fordulhat elő kisebb záporeső. A déli szél az ország nyugati felén megélénkül, melyhez Sopronnál olykor erős széllökések is társulhatnak. A délutáni 15, 20 fokról késő estére 5 és 12 fok közé hűl le a levegő. Fronthatás várhatóan nem okoz napközben kellemetlenséget, a frontérzékenyek tünetei így várhatóan tovább enyhülnek.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra