A Maastricht University kutatói tanulmányukban részletezik azt, hogy számos modern irodaépületben olyan hőfokot állítanak be, ami az 1960-as években volt elfogadható. Ezen hőmérséklet egy átlagos, 40 éves, 77,5 kilós férfi anyagcsereszintjéhez van beállítva . A nőknek lassabb az anyagcseréjük, így nem generálnak annyi testhőt az asztalnál ülve, mint a férfiak. Ezért is van az, hogy ha egy férfi állítja be egy szobában a hőmérsékletet, azt a nők általában hidegnek tartják és a felsőjükért nyúlnak. És ez még csak az iroda – a hálószobai hőmérséklet beállítása nagy kompromisszumokat igényel, viszont a pihenés minősége múlik rajta.
Az amerikai NSF alváskutató alapítvány úgy véli, tudja a megoldást: a bűvös szám a 18,3 Celsius fok. Természetesen annak is megvan a trükkje, hogy miért ilyen alacsony az alváshoz ideális hőmérséklet. Testhőmérsékletünk a mélyalvás közben alacsony és csak az alvásciklus végén kezdünk el melegedni – agyunk ezzel is jelzi testünknek, hogy ideje felébredni.
Nyáron nem javasolt a kilengés: ha 18,3 Celsius fok az alvási komfortzónánk, más időszakban se nagyon térjünk el ettől a beállítástól. Egy hűtőrendszerben ugyanis a kompresszor több energiát használ az induló fázisban, mint a működtetés során. Ha a légkondit arra késztetjük, hogy nagyobb változást eszközöljön a hőmérsékletben akár reggelre, akár a hazaérkezés idejére, az sok energiát vesz igénye, ez pedig magasabb villanyszámlát jelent.
Télen azzal lehet spórolni, ha 1-2 fokkal a komfortzónánk alá állítjuk be a hőmérsékletet. Egy fűtött lakásban a hőmérséklet egy fokos módosítása 6 százalékkal változtatja meg az energiafelhasználást, azaz ha feltekerjük a fűtést , ennyivel nő, ellenkező esetben pedig csökken.
