Megkaptam a reálhozamomat, mit kezdjek vele?

2011. március elsejével a lakosság nagy részének megszűnt a magánnyugdíj-pénztári tagsági jogviszonya, és visszakerült az állami nyugdíjrendszerbe, a magánnyugdíj-pénztári vagyonból pedig sokan visszaigényelhették az egyéni számlájukon felhalmozott hozamgarantált tőke feletti összeget (reálhozam), és a tagdíj-kiegészítés összegét. Ebből a pénzből érdemes inkább félretenni, illetve okosan forgatni. Szóba jöhet a tartós befektetési szerződés, a nyugdíj-előtakarékossági számla, és az önkéntes nyugdíjpénztárban való elhelyezés.

Jó tudni! Az öngondoskodás mindinkább nélkülözhetetlen eleme kell legyen életünknek, hacsak nem akarunk nyugdíjas éveinkben jelentős életszínvonal-romlást elszenvedni. Erre aktív életünk során kell felkészülnünk, ezért az ilyen célú megtakarítást mihamarabb érdemes elkezdeni. Erre lehet jó lehetőség a most kézhez kapott reálhozam.

Tartós befektetési szerződés (TBSZ)

A TBSZ 3-5 évre szóló megtakarítási forma, kétféle számlát nyithatunk segítségével: az egyiken forintbetétet helyezhetünk el, míg a másikon forint alapú értékpapír típusú befektetéseket (részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatunk. A TBSZ keretében megtakarításainkat így megosztottan, biztonságosabb betéti és kockázatosabb értékpapír formában is fialtatni tudjuk. TBSZ minden évben nyitható, de a már megnyitott számlára csak a nyitás évében (gyűjtőév) lehet pénzt átutalni, befizetni. A szolgáltatás legfőbb előnye a hozzá kapcsolódó kamat és árfolyamnyereségadó-mentesség, mely a 3. illetve 5. év elteltével érvényesíthető.

További előnye, hogy keretjellegű szerződés, vagyis széles körű befektetési termékek tartására nyújt lehetőséget. A kockázatviselő képességünk alapján határozhatjuk meg a befektetés összetételét, melyet a futamidő alatt bármikor megváltoztathatunk, azaz rugalmasan forgathatjuk a pénzt. Más megtakarítási formákkal összehangolható, és a számla örökölhető. Mindezek fényében középtávon célszerű megoldásként tartjuk számon.

Figyelem! Befizetéseink befektetési jellegűek, pénzügyi eszközökbe kerülnek, azaz a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás értékére! A konstrukció ráadásul oly módon kötött, hogy más bankhoz történő átvitele nem lehetséges.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

Kifejezetten a hosszú távú nyugdíjcélú takarékoskodást szolgálja a NYESZ, amelyen akár rendszeresen, akár időszakonként kisebb vagy nagyobb összegű megtakarításokat helyezhetünk el. A számlanyitáshoz minimum 5000 Ft befizetés szükséges. NYESZ esetén magunk dönthetünk befektetésünk konkrét típusáról, vagyis hogy milyen értékpapírokba (befektetési jegyek, részvények, állampapírok) helyezzük pénzünket. Ez a futamidő alatt bármikor módosítható.

Figyelem! Befizetéseink ilyen esetben is befektetési jellegűek! Nagy hátránya még, hogy ha nyugdíj előtt mondjuk fel a számlát, úgy a megtakarítás összegét személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli. A befizetések összegét úgynevezett előtakarékossági támogatás - adókedvezmény - is növelheti. A jelenlegi szabályok szerint a számlatulajdonos adóbevallása alapján rendelkezhet az adóévben általa a számlára befizetett összeg 20 százalékának, maximum 100 ezer forintnak az adójából a nyugdíj-előtakarékossági számlájának javára történő átutalásáról. Emellett a számlán keresztül történő befektetések árfolyamnyeresége illetve hozama adómentes lesz nyugdíjba vonulás esetén, ha ezt megelőzően legalább 3 évig volt NYESZ- számlánk.

Előnye, hogy kifejezetten nyugdíj célú megtakarítás, a volt magánnyugdíj-pénztári egyéni számlán történő felhalmozással azonos célú. A számlán akár rendszeresen, akár időszakonként kisebb vagy nagyobb összegű megtakarításokat helyezhetünk el, és szabadon rendelkezhetünk arról, hogy az általunk befizetett összeget milyen értékpapírba fektessék. A személyi jövedelemadó-kedvezmény mellett pozitívum, hogy a befizetések árfolyamnyeresége illetve hozama adómentes lesz nyugdíjba vonuláskor. A TBSZ-hez hasonlóan ez a számla is örökölhető.

Önkéntes nyugdíjpénztár

Jó döntés lehet a reálhozamot önkéntes nyugdíjpénztárban elhelyezni. A nyugdíjpénztár egy olyan, külön törvényben szabályozott önszerveződő intézmény, amely lehetőséget teremt tagjai számára, hogy aktív éveik alatti jövedelmükből biztonságos és hatékony módon előtakarékoskodjanak nyugdíjas éveikre.

Figyelem! Ha nyugdíj előtt vesszük fel a megtakarítást, a felvett összeg egy része után személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettség keletkezhet! A befektetési jelleg miatt a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás értékére, az aktuális árfolyamokon keresztül. Az önkéntes pénztárak minimum 10 éves tagsági viszonyt követően fizetnek, illetve a nyugdíjkorhatár elérésével nyújtanak szolgáltatást tagjaiknak, vagy azok közeli hozzátartozójának. Legnagyobb előnye, hogy a 2011-ben nyilvántartott összeg 20 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint adó-visszatérítés illeti meg az önkéntes nyugdíjpénztári tagot. Emellett számos munkáltató a béren kívüli juttatások körében választhatóvá teszi, hogy munkavállalója erre a számlára kérje a megállapított összeget. Az eddigiekhez hasonlóan ez a számla is örökölhető.

Egyéb megtakarítások

Léteznek a piacon természetesen más megtakarítási formák is, ilyenek lehetnek például a járadék típusú életbiztosítások, illetve egyéb életbiztosítások. Mielőtt hosszú távú elköteleződést vállalunk, nagyon fontos, hogy alaposan tanulmányozzuk át a szerződés feltételeit, a nem egyértelmű pontokat tisztázzuk a szolgáltatóval. A kérdéseket érdemes írásban egyértelművé tenni későbbi viták elkerülése végett.

További információk a témában:

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.