Tőzsdei kereskedés Magyarországon
Magyarországon a tőzsdei kereskedés legfontosabb intézménye az 1990-ben alapított Budapesti Értéktőzsde (BÉT), amelynek értékpapírpiacán elsősorban a hazai nagy- és középvállalatok részvényeivel, valamint állampapírokkal, vállalati kötvényekkel és befektetési jegyekkel lehet kereskedni.
A klasszikus tőzsdei modellhez hasonlóan a BÉT-en sem lehet közvetlen kereskedési jogot szereznie a befektetőknek, erre csak a bankok és brókercégek jogosultak. A befektetők pedig ezeken a befektetési szolgáltatókon keresztül kereskedhetnek.
A piac működésének harmadik fontos szereplője a korábban már bemutatott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete , amely biztosítja, hogy a piac és annak valamennyi szereplője a törvényi keretek között működjön. Így ő ad engedélyt a tőzsdék, elszámolóházak, illetve a befektetési szolgáltatók működéséhez is.
Mi a BUX-index?
A BUX-index egyetlen mutatószámba sűrítve mutatja a BÉT részvénypiacának mozgását, a fontosabb részvények árának forgalommal súlyozott átlagos változását. (pl.: a BUX-index x százalékos napi emelkedése azt jelenti, hogy a főbb részvények ára x százalékkal emelkedett az adott napon - vagyis a piacon általában emelkedtek az árak ennyivel.) Éppen ezért soha nem a BUX-index aktuális értéke a fontos, hanem annak változása.
A BUX-index a BÉT vezető indexe, amely 1991 óta jelzi a magyar tőzsdén szereplő legnagyobb vállalatok részvényár-mozgását. A BUX-kosár legalább 12, legfeljebb 25 részvényt tartalmazhat - a bekerülés szigorú feltételekhez kötött. A feltételek teljesülését a BÉT évente kétszer, márciusban és szeptemberben felülvizsgálja, és szükség esetén megváltoztatja a kosár összetételét. A BÉT ugyancsak ügyel arra, hogy egyetlen értékpapír árának alakulása se legyen túlzott befolyással az index értékére, és egy speciális eljárással csökkenti a kiugróan magas súllyal szereplő részvények súlyát.
Mire érdemes figyelni az indexeknél?
Az index értéke önmagában semmit sem mond nekünk, így nincs értelme összevetni a BUX-index abszolút értékét akár a varsói WIG-indexszel vagy a német DAX-indexszel. Az index értéke ugyanis erősen függ attól, hogy milyen bázisról indult az index számítása. Például ha egy index kezdő értéke 1000 pont, akkor a 4000 pontos érték itt az árak négyszeresére emelkedését jelzi, ha azonban a kezdő érték 100, akkor a 4000 pontos érték 40-szeres emelkedést jelent.
Emellett fontos szempont az is, hogy mikor kezdték számolni az adott indexet, hiszen létezik index, amelyet már több mint 100 éve számolnak, míg vannak olyanok is, amelyeket csak 10 éve. Hosszabb idő alatt pedig természetesen magasabbra emelkedhetett az érték, mint rövidebb idő alatt.
A befektetők számára a legfontosabb információt az index értékének folyamatos változása, illetve a változás mértéke adja, mégpedig százalékos formában kifejezve. Ez a szám az, amelynek változása megmutatja, hogy az adott piacon (a BUX esetében a BÉT-en) a részvénybefektetések átlagosan hány százalékos hozamot biztosítottak. Így pl. ha a BUX-index fél év alatt 10 százalékkal emelkedett, míg az általunk választott részvény értéke 15 százalékkal ér többet, akkor abból láthatjuk, hogy jól választottuk meg befektetésünket, mert túlteljesítettük az átlagos piaci hozamot.
Mikor van kereskedés a BÉT-en?
A Budapesti Értéktőzsdén minden munkanap 8:30 és 17:10 között zajlik a kereskedés, az egyes szekciókban eltérő a nyitvatartás. A kereskedési idő leírása részletesen megtalálható a BÉT honlapján a Piacok és termékek/Kereskedés/Kereskedési idő menüpontban.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában:
