A nőgyógyászati daganatok közé a női reproduktív szervekben kialakuló rosszindulatú betegségeket soroljuk. Ide tartozik a méhnyak-, a petefészek-, a méhtest-, a hüvely- és a szeméremtestrák. Magyarországon a nőgyógyászati daganatok közül a méhtest rosszindulatú daganata fordul elő leggyakrabban, de a méhnyakrák és a petefészekrák szintén gyakori.
A nőgyógyászati daganatok tünetei – GALÉRIA
A nőgyógyászati daganatok számos olyan tünetet okozhatnak, amelyek más, jóindulatú betegségeknél is előfordulnak. Ezért például az alhasi fájdalom vagy a megváltozott hüvelyi folyás önmagában még nem jelent rákot. Fontos azonban, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a szokatlan, tartósan fennálló vagy visszatérő panaszokat. Alábbi galériánkban bemutatjuk, mely nőgyógyászati tünetekkel ajánlott orvoshoz fordulni az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) útmutatója szerint. (A galéria a képre kattintva nyílik.)
6 fotó
Mit tehetünk a nőgyógyászati daganatok megelőzéséért?
A nőgyógyászati daganatok kockázati tényezői jelentősen eltérhetnek egymástól. A méhnyak-, a hüvely- és a szeméremtesti rák kialakulásában fontos szerepet játszik a humán papillomavírus (HPV), amely ellen elérhető hatékony vakcina. Fontos azonban, hogy a védőoltás a már fennálló HPV-fertőzést nem szünteti meg, ezért a méhnyakszűrés oltott nők számára is javasolt. A méhnyakrák az egyetlen nőgyógyászati daganat, amelynek szűrésére elérhetőek olyan vizsgálatok, amelyek a rákmegelőző állapotokat is képesek kimutatni. Magyarországon a szervezett méhnyakszűrés a 25-65 év közötti nők számára háromévente biztosított.
A többi nőgyógyászati ráktípus esetében nincs olyan egyszerű és megbízható, általános szűrővizsgálat, amelyet tünetmentes nőknél rutinszerűen alkalmaznának. Ezért különösen fontos a szokatlan tünetek felismerése. A családban előforduló emlő-, petefészek- vagy egyéb daganatokra is érdemes felhívni az orvos figyelmét, mert bizonyos öröklött géneltérések növelhetik a kockázatot, és indokolt esetben genetikai tanácsadás vagy vizsgálat is szóba jöhet.
A rákkockázat csökkentésében általánosságban a dohányzás kerülése, a rendszeres testmozgás és az egészséges testsúly megőrzése egyaránt fontos. Különösen a méhtestrák esetében ismert, hogy kockázatát növelheti az elhízás, a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség, ezért ezek megelőzése, illetve megfelelő kezelése a daganat kialakulásának veszélyét is csökkentheti.
