A Belügyminisztérium által kiadott Egészségügyi Közlönyben tavaly októberben jelent meg a császármetszésekre vonatkozó új szakmai irányelv. A tárca most az Economx kérdéseire válaszolva tisztázta a főbb változásokat, amelyek a várakozások szerint az elkövetkező években alapjaiban alakíthatják át a hazai szülészeti gyakorlatot.
Császármetszés anyai kérésre
Az egyik leglényegesebb újítás, hogy a friss irányelv lehetőséget teremt arra, hogy a várandós nők maguk kérjék a császármetszés elvégzését. Mindazonáltal ennek célja nem az, hogy a császáros szülés váljon a rutinszerűen választott megoldássá. A beavatkozást minden esetben részletes, objektív és dokumentált tájékoztatásnak kell megelőzni, hogy a kismama valóban tisztában legyen a műtét rövid és hosszú távú kockázataival. A szabályozás lényege, hogy teret engedjen mind az anya önálló döntési jogának, mind a szakmai kontrollnak.
Az irányelv további változtatásai azt a szemléletet követik, hogy hosszú távon kedvezőbb irányba lehessen terelni a hazai szülészeti gyakorlatot. Az elmúlt években ugyanis jelentősen emelkedett a császármetszések aránya, és 2024-ben már a 40 százalékot is meghaladta az összes szülés között. Eközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos ajánlása 10-15 százalékos arányt tart optimálisnak. Az új ajánlás egyértelműen támogatják a hüvelyi szülést, kiemelve, hogy a császármetszés csak akkor indokolt, ha orvosi szempontból egyértelműen előnyösebb mind az anya, mind a magzat számára.
Összességében a dokumentum nem tiltásokat és merev szabályokat tartalmaz. Sokkal inkább annak keretét teremti meg, hogy a szakemberek strukturált, auditált döntéseket hozhassanak a szülészeti ellátásban. Hosszú távon pedig az erre épülő szemléletváltástól várják az irányelv szerzői, hogy megálljon a császármetszések számának emelkedése.
