A mozgás kedvelői tulajdonképpen ugyanannyi időt töltenek ülve, mint passzívabb társaik, így nekik is fokozott kockázattal kell szembenézniük a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri problémákat, a túlsúlyt, az elhízást és a korai halált illetően. "Időnk nagy részét nem mozgással töltjük" - magyarázta a kutatást vezető Lynette Craft, az egyesült államokbeli Northwestern Egyetem professzora. "Fontos, hogy végiggondoljuk, mit csinálunk a nap további részében még akkor is, ha szoktunk edzeni."
Korábbi munkák már rávilágítottak, hogy az ülő életmódot folytató férfiak és nők - még akkor is, ha rendszeresen mozognak - nagyobb eséllyel betegszenek meg. A friss tanulmány objektíven mérte az üléssel töltött becsült időt, és összehasonlította annak fényében, hogy az illető mennyit és milyen intenzitással edz. Ez az első ilyen témájú vizsgálat, ahol nem önkitöltős kérdőívet alkalmaztak.
Az című szakfolyóiratban megjelent eredményekben a hetente összesen legalább 150 percnyi mérsékelt testmozgást végzők egészségügyi kockázatát vetették össze azokéval, akik ennél kevesebbet teljesítenek. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy az enyhe mozgás - tehát például egy kis séta, lépcsőzés vagy a gyermek hintáztatása a játszótéren - befolyásolja-e a számokat.
A felmérésben 91 egészséges, 40 és 75 év közötti nő vett részt. Mindannyian aktivitásmérő berendezést viseltek, amely hét napon át, minimum napi 10 órában mérte az ülve, állva és sétálva töltött időt, valamint a mérsékelt és intenzív mozgást. Egyik résztvevőnek sem volt a kórtörténetében szívbetegség, stroke, rák, diabétesz vagy olyan pszichés gond, amely leszűkítette volna a mozgási lehetőségét. Bár a hölgyek átlagosan 146 percet áldoztak hetente mérsékelt vagy intenzív edzésre, ébren töltött óráik nagy részében (63 százalékában) ültek, míg a kitartó mozgás napjaik csupán 2 százalékát tette ki. "Tovább ülünk, mint fekszünk. Gyakran észre sem vesszük, mennyit" - kommentálta Craft professzor. A kutató nem akarja csorbítani az edzés értékét, de az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az egész napos üldögélés akkor is káros, ha sportolnak mellette.
Egyes szakértők úgy vélik, hogy az ülő életmód nem modern fejlemény, hanem lassan és fokozatosan épült be természetünkbe. "Nem ülésre lettünk teremtve, csak a körülmények változtak" - nyilatkozta dr. Toni Yancey, a Kaliforniai Egyetem professzora, aki szerint a társadalom nem készteti mozgásra az egyéneket. "Ülve utazunk, ülve dolgozunk, ülve kommunikálunk egymással, és ahelyett, hogy elmennénk a boltba, megrendeljük az árut az interneten" - összegezte dr. Yancey.
Craft professzor azt javasolja, hogy célszerű minden lehetőséget megragadni a nap során az állásra, a sétára és a mozgásra. "Állítsunk be egy időzítőt, amely óránként emlékeztet, hogy ideje felállni, telefonáljunk állva, sétáljunk egy kicsit a televízió reklámszünetében, és hajtogassuk állva a ruhát" - adott mindennapi tippeket a szakértő. A tanulmány kizárólag nőkre korlátozódik, és nem ok-okozati összefüggést állapít meg az üléssel töltött, s az edzésre fordított idő között.
