A WHO naponta legalább egy óra közepes vagy magas intenzitású testmozgás ajánl az 5 és 17 év közötti korosztály tagjai számára. A szervezet kutatói szerették volna felmérni, vajon hány tini felel meg ennek az ajánlásnak. Ennek érdekében olyan felmérések adatait vetették elemzés alá, amelyek összességében 146 ország mintegy 1,6 millió 11 és 17 év közötti fiataljának iskolai és szabadidős sportolási szokásairól nyújtottak képet. A kutatók 2001-re és 2016-ra vonatkozó számokkal dolgozhattak, így felmérve, mennyit változott a helyzet e téren 15 év leforgása alatt.
Magyarországon sem jó a helyzet
Végeredményben kiderült, hogy a 2016-os adatok szerint a világ tinédzsereinek 81 százaléka, azaz ötből négy tini nem mozog annyit, amennyit a WHO hivatalos ajánlása egészségesnek tart. "Önmagában nem meglepő ez a magas arány. Elkeserítő azonban, hogy az eddigi erőfeszítéseink nem érték el a remélt hatást, és a fizikai inaktivitás szintje továbbra is rendkívül magas. Ez mindenképpen aggodalomra ad okot" - fogalmazott Fiona Bull, a WHO egészségfejlesztési intézetének fizikai aktivitással foglalkozó csoportvezetője, a tanulmány egyik szerzője. Hozzátette, az eredmények tükrében aligha érhető el a szervezet tavaly meghozott célkitűzése, hogy a világ tizenévesei körében 15 százalékra csökkenjen a fizikailag inaktívak aránya 2030-ra.
Habár a 15 év alatt a fiúk esetében történt némi előrelépés globálisan, a lányoknál azonban nem tapasztalható semmilyen javulás. Magyarországon a fiúk 73,5, illetve a lányok 85,8 százalékának mozgásmennyisége nem éri el a kívánt mértéket. Mindez a fiúknál 1,5 százalékos javulást, a lányoknál viszont 2 ezrelékes romlást jelent 2001-hez képest. A lányok adata nagyjából megfelel a közép-kelet-európai átlagnak, míg a fiúké valamelyest jobb annál.
Miért nem mozognak a tinik?
A tanulmány szerzői felhívták a figyelmet, hogy bár az adatok országokra és régiókra lebontva is elérhetőek, érdemes ugyanakkor óvatosan, kontextusukban értelmezni azokat. A Föld egyes pontjain ugyanis eltérő tényezők állhatnak a fizikai inaktivitás hátterében. Fiona Bull példaként említette Dél-Koreát, ahol a lányok 97 százaléka küzd mozgáshiánnyal. Ebben egyrészt közrejátszik a robbanásszerű gazdasági növekedés is, amelynek következtében jelentős mértékben elterjedt a tinédzserek között a digitális és képernyő alapú technológia használata, ezzel együtt pedig az ülő életmód. Másrészt a helyi kultúra hatása is számottevő, amely a tanulást sokkal előrébb valónak tartja a testmozgásnál. Ezzel szemben a világ más részein a többi között a szegénység, az alultápláltság vagy éppen a forráshiány sejlik ki az adatok mögül.
A 2001 és 2016 közötti időszakban a legnagyobb mértékű javulást Bangladesben, Szingapúrban, Thaiföldön, Beninben, Írországban és az Egyesült Államokban mutatták ki. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy még a listavezető Bangladesben is csupán a tinédzserek egyharmada mozog eleget naponta.
A tanulmány a Lancet Child & Adolescent Health című folyóiratban jelent meg november 21-én.
Forrás: time.com
