Megdöbbentő kísérletek vezettek egy felfedezéshez

Az izmokat lehet erősíteni, "növelni", az inakat nem - ez régi közhely. Most azonban kiderült: nem igaz. Sportorvosok szerint inaink is megvastagodhatnak, s megfelelő edzéssel a sportolók megóvhatják magukat olyan sérülésektől is, mint amilyen például az Achilles-ínszakadás.

A legszörnyűbb és legfájdalmasabb sportsérülések közé tartozik az Achilles-ín-szakadás. Ha egyszer elszakadt, akkor operáció következik, majd hosszadalmas rehabilitáció. Egy éve is rámehet annak a sportolónak, akivel ez történik. Körülbelül ennyi idő kell ugyanis egy élsportolónak ahhoz, hogy újra versenyeken tudjon indulni a sérülése után - írja a Spiegel Online . Ám a német internetes újság szerint most kiderült, létezik olyan módszer, amellyel az érintettek jobban megóvhatják magukat ettől a fájdalmas sérüléstől. Az inak ugyanis terhelhetőbbé tehetők.

Az inak kollagénszálakból állnak, és sokáig (és persze sokak számára) olyan merev képződménynek tűntek, amelyek az izomerőt egyszerűen csak a csontok felé közvetítik. Valójában inkább rugóként funkcionálnak - a Spiegel Online cikke szerint. Hatalmas energiát képesek tárolni, és leadni. Így az izomzat hatásfokát javítják. Azért, hogy ne szakadjanak el azonnal, az inak "tágulásérzékelőkkel" rendelkeznek. Ezek az izmok csúcsteljesítményét "leszabályozzák", ha azok mintegy tíz százalékkal kinyúlnak. Ezzel akadályozzák meg, hogy a terhelés kritikus legyen. Éppen ezért sokáig úgy gondolták, hogy az ínszakadás genetikai adottságoktól függ, mert az az erő, amivel az ín elszakítható, más és más az emberekben, s ezt nem lehet befolyásolni.

Ám ez tévedés - mondta a német lapnak Adamantios Arampatzis, aki biomechanikával foglalkozik a berlini Humboldt Egyetemen: "Az inak is növekednek, ha rendszeresen terhelik őket."

A speciális kutatási területen egy elképesztő metódussal értek el áttörést a tudósok. A nyolcvanas években a finn biomechanikus és sport-fiziológus, Paavo Komi végzett testnevelési egyetemistákkal, sporthallgatókkal kísérleteket. Komi a diákok Achilles-inát sebészekkel feltáratta, majd mandzsettákat rakatott rájuk. Ezzel az inak megnyúlását mérte. Miután a sebet összevarrták, a sportolóknak futni, ugrani kellett (például távolugrást kellett végrehajtaniuk), és közben a fellépő erőket mérték a finn tudósok. Azután kiszedték a mérőműszereket az emberekből.

A mai ésszel felfoghatatlan kísérleteket szerencsére már korszerűbb módszerek váltották fel. Adamantios Arampatzis tíz éve vizsgálja a kérdéskört kollégáival, a Kölni Sportfőiskola munkatársaival együtt. Eredményeikről tanulmányt is közzétettek.

A kísérletek során sporthallgatóknak a combjukat kellett erősíteniük. Az egyik csoport kis súlyokkal, de nagy ismétlésszámmal dolgozott, a másik éppen fordítva. Mindeközben Achilles-inuk tágulását rendszeresen mérték, de nem műtéti beavatkozással, hanem ultrahanggal.

Megdöbbentő kísérletek vezettek egy felfedezéshez

Érdekes módon azt tapasztalták, hogy a sportolók erőkifejtése 14 hét után hasonlóan alakult, mindkét láb ugyanúgy erősödött. Ám az testépítőknél a sok ínszakadás .

Az izomzat növekedése 5-6 hét alatt lezajlik, ám az inak erősítéséhez több időre van szükség. Ez akár 9-10 hétig is eltarthat. Mint kiderült, az optimális megoldás az, ha a sportolók hetente kétszer-háromszor olyan súlyokkal edzenek, amikor a tréning a maximális erőkifejtésükhöz képest 80-90 százalékos terhelést jelent. Ilyen esetben az ín több mint négy százalékkal hosszabb lett.

Ugyanakkor a nagy terhelési csúcsok, amilyenek például az ugrósportoknál lépnek fel hirtelen, nem járulnak szinte semmivel sem hozzá az inak növekedéséhez, ezért gyakori az ilyen sportolók körében az ínszakadás. További problémát jelent az izomzat és a kollagénkötegek között egyensúlytalanság, ami gyakran lép fel fiatal sportolóknál, akik túl gyorsan építenek tömegek és izmot.

Idősebb korban viszont az inak csökkenő rugalmassága jelent gondot. Ennek is fontos következményei lehetnek. Egyrészt csökken a sportolók gyorsasága, másrészt növekszik a sérülésveszély . Az inak ugyanis ekkor már nem tudnak annyi energiát felvenni, azaz a "rugók" már nem tudják ugyanazt a katapulthatást kifejteni, amit korábban.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
daganat
Nem a szervezetet támadja, hanem a daganatot: egyre több beteg kaphat ilyen kezelést
Az alvásszakértők szerint nem a korai kelés a titok: ettől leszel kipihent reggel
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +7 °C
Minimum: +0 °C

Az éjszaka második felében északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, ezzel együtt az ország déli felén is egyre többfelé szűnik a csapadék, hajnalban már csak a déli, délkeleti tájakon eshet az eső. Az északi, északkeleti szél sok helyen megélénkül, többfelé megerősödik.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -2 és +4 fok között alakul, azonban az északi völgyekben ennél kissé hidegebb is lehet. Vasárnap egy ciklon érkezik a térségünk fölé, emiatt előbb a melegfrontra, estétől pedig már a hidegfrontra érzékenyek szervezetét terheli meg jobban az időjárás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

"Ha este fogkrémet teszek a pattanásra, az másnapra tényleg elmúlik?" – 6 kérdés, amiből kiderül, ismered-e a saját bőrödet A fogkrémes pattanáskezeléstől a bőrápolással kapcsolatos népszerű tanácsokig számos egészségügyi tévhit él a köztudatban. Te felismered, mely állítások igazak, és melyek félrevezetők?
Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!