Több mint egy éve már, hogy Magyarországon is bevezették a koronavírus terjedésének lassítását célzó intézkedéseket. Ezek egyike a maszkviselés volt, amelyet sokan a mai napig nehezen szoktunk meg és már egy rövidebb bevásárlásból hazatérve is felszabadító érzés levenni. Egyesek viszont még a sportolás ideje alatt is magukon hagyják. Egy friss kutatás most azt vizsgálta, hogy a szövetmaszkok viselése milyen módon befolyásolja a sportteljesítményt.
Megnehezítik a szövetmaszkok a sportolást
A testmozgás közbeni arcmaszkok viselésére vonatkozó ajánlások világszerte eltérnek, Magyarországon például sportolás alatt nem kötelező eltakarni az arcunkat. A British Journal of Sports Medicine című lapban publikált kutatás kimondottan a szövetmaszkok viselésével kapcsolatos tapasztalatokat rögzítette, a kutatók szerint ugyanis a korábbi tanulmányok elsősorban a sebészi és ffp2-es maszkok hatásait vizsgálták.
A kutatók 31 egészséges, 18 és 29 év közötti felnőtt edzésteljesítményét hasonlították össze, miközben futópadon futottak, míg teljesen ki nem merültek. A kísérletet szövetmaszkban, illetve anélkül is elvégezték, majd a kutatók összehasonlították az eredményeket. Az edzés során a vérnyomást , pulzust és az oxigéntelítettséget is mérték, majd a maszkos edzés végeztével néhány kérdésre is válaszolniuk kellett.
Négyből három résztvevő korábban is sportolt már maszkban, 19-en úgy nyilatkoztak, hogy edzőterembe járnak, ahol ezt meg is követelték tőlük. A maszk viselése azonban jól láthatóan negatívan befolyásolta az edzést: hatására 14 százalékkal csökkent az idő, amit a futópadon tudtak tölteni a résztvevők, illetve megemelkedett a pulzusszámuk és fokozódott a légszomjuk is. A résztvevők némelyike a légzési nehézségek mellett klausztrofóbiás szorongásról is beszámolt a szövetmaszkban végzett futás ideje alatt. A 31 vizsgált személyből 30-an úgy érezték, sokkal megerőltetőbb volt a sporttevékenység maszkban.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: