Aerob mozgásformának nevezzük az olyan sportokat, amelyeket hosszabb ideig, egyenletes tempóban, kifáradás nélkül végezhetünk, mint a gyaloglás, biciklizés vagy éppen az úszás. Utóbbi jótékony hatását számos kutatás vizsgálta, amelyek megállapították, hogy az úszás fejleszti a memóriát, a kognitív képességet és az immunválaszt, javítja a hangulatunkat. Emellett aki gyakran úszik, gyorsabban regenerálódik stresszes helyzetek után, és ez a mozgásforma segíti új idegi kapcsolatok létrejöttét az agyban. Na de hogyan, teszi fel a kérdést Seena Matthew biológus a The Conversation folyóiratban.
Az 1960-as évekig a tudósok azon az állásponton voltak, hogy az emberi agyban az idegsejtek és a köztük lévő szinaptikus kapcsolatok száma véges, és ha ezek sérülnek, akkor az elpusztult agysejtek nem helyettesíthetők. Ám kiderült, ez az elmélet nem helytálló, mert az emberek és más állatok agyában testmozgás hatására felnőttkorban is létrejönnek új idegsejtek - ezt nevezik neurogenezisnek. Bizonyított, hogy éppen az aerob mozgás segíti elő a neurogenezist, akárcsak a károsodott idegsejtek helyreállítását.
Kutatások szerint annak egyik kulcsa, hogy az edzés ilyen hatással jár, egy bizonyos fehérje, az agyi eredetű neurotrófiás (növekedési) faktor (BDNF) megnövekedett szintje. Ez a fehérje stimulálja az idegi plaszticitást, magyarán az agy változási-megújulási képességét, ami a fent említett kedvező hatásokkal jár. "Egyes kísérletekben megfigyelték, hogy a BDNF magas szintje következtében megnő a hippokampusznak nevezett agyterület mérete, amelyhez a tanulás és emlékezőképesség köthető, valamint csökken a szorongásra és depresszióra való hajlam" - írja a biológus. Az aerob mozgások gyakorlása közben szintén megnő agyunkban a neurotranszmittereknek nevezett kémiai hírvivő anyagok mennyisége. Ezek egyike a szerotonin , amely szintén mérsékli a szorongást és a depressziót, továbbá javítja a kedélyállapotot.
Hogyan serkenti agyműködésünket az úszás?
Egyre közelebb kerülünk annak megértéséhez, miképpen hat egészségünkre az úszás. Régóta tudjuk, hogy a rendszeres úszás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Mivel az úszás minden nagy izomcsoportot megmozgat, szívünknek rendesen dolgoznia kell közben, és ez serkenti a vérkeringést az egész testünkben. Ennek köszönhetően új erek jönnek létre, ez az angiogenezis. A fokozott vérárammal szervezetünkben nagyobb mennyiségű endorfin szabadul fel: ezt a hormont természetes fájdalomcsillapítónak is hívják.
A legtöbb úszásos kísérletet patkányokkal végzik, mert sok a genetikai és anatómiai hasonlóság köztük és az ember között. Az egyik vizsgálatban kimutatták, hogy az úszás serkenti a patkányok azon idegpályáit, amelyek elnyomják a hippokampusz gyulladásos folyamatait és megakadályozzák a sejtek elhalását (apoptózist). "Az úszás egyszersmind segítette az idegsejtek életképességeit és mérsékelte az idősödéssel járó kognitív hanyatlást. A patkánykísérleteket szervező kutatók azt feltételezik, hogy ez az emberekben is hasonlóan zajlik" - részletezi Matthew.
Ennyit kell úszni, hogy okosabbak legyünk
Önmagában a vízbe csobbanás még nem csinál velünk semmit, derült ki egy másik idézett felmérésből. A Matthew által áttekintett kutatások azt mutatják, hogy a rövid és hosszú távú memória fejlesztéséhez hetente öt alkalommal legalább 60 percig érdemes úszni. Igaz, már 20 perc kényelmes tempójú mellúszás is sokat segíthet. Időskorú emberek vizsgálata arra világított rá, hogy a rendszeresen úszók mentális reakciója és figyelme is gyorsabb.
Az úszás minden életkorban hasznos. Egy érdekes tesztben 6-12 éves gyerekeket vizsgáltak: új szavakat kellett megtanulniuk, majd háromféle aktivitást végeztek (színezést mint pihenést, úszást mint aerob mozgást, cross-fit tréninget mint anaerob mozgást), és utána vissza kellett emlékezniük a megtanult szavakra. És bizony úszás után adták a legtöbb helyes választ.
Évszázadokig keresték az emberek az örök ifjúság forrását. Lehet, hogy a medencében van - összegzi Seena Matthew biológus.
