Egy kilónyi kalcium őrzi csontjaink szilárdságát: az emberi szervezetben mindössze néhány kilónyi ásványi anyag van: legnagyobb mennyiségben kalcium és foszfor, valamint azoknál jóval kevesebb nátrium, kálium, klór, magnézium stb. A kalcium 99 százaléka kalcium-foszfát só formájában van jelen a testünkben: egy átlagos testtömegű egészséges férfiban 1000-1200 gramm, egy átlagos testtömegű nőben 750-850 gramm kalcium található.
A testtömeghez viszonyított arányánál jóval nagyobb a fontossága: ez az ásványi anyag felel a csontok, fogak keménységének, nyomási szilárdságának fenntartásáért. Egyetlen százaléknyi, mintegy tízgrammnyi mennyiség van jelen a lágy szövetek sejtjeiben illetve a sejten kívüli folyadékban, fehérjéhez kötve, ionos, vagy nem ionizált komplex formában, de ennek is jelentős szerepe van: részt vesz az izom-összehúzódás megindításában, a véralvadási folyamatban, az immunrendszer működésében, a különböző membránok épségének fenntartásában és néhány enzim működésében.
Kényes egyensúly
Ilyen sokrétű funkció folyamatos, rendszeres ellátásához az kell, hogy a vér mindig azonos mennyiségű kalciumot tartalmazzon. Ha nem így van, akkor a szervezetünk a "vésztartalékhoz" fordul, és a csontokból vonja el a folyamatos működéshez szükséges kalciumot. Ez azonban nagyon veszélyes, mert hosszabb távon a csontok meggyengüléséhez, szilárdságuk elvesztéséhez, porózussá válásához, vagyis oszteoporózishoz, csontritkuláshoz vezethet.
Ezért van nagy jelentősége annak, hogy táplálékunkkal biztosítsuk a napi ajánlott kalciumbevitelt. Ez az életkortól és a szervezet aktuális állapotától függően 600-1200 mg között van naponta, a pontosabb értékről VitaminABC rovatunkban tájékozódhat. Vannak olyan élethelyzetek, mint a terhesség és a szoptatás, a menopauza ideje és betegségek is, például a krónikus máj-, vese- és bélbetegségek, a pajzsmirigy-túlműködés, amelyek szintén megemelik a szükségletet.
A kalciumhiány jelei (például az izomgörcsök) felléphetnek már intenzív hasmenés, hányás esetén is, de a legsúlyosabb következménye, a csontritkulás csak hosszabb ideig tartó kalciumhiány esetén alakul ki. Azonban jó tudni azt is, hogy a kalcium túlzott bevitele sem tesz jót, például napi két grammnál több hosszabb távon hiperkalcémiához, vesekőhöz vezethet, sőt, akár a csonttörések veszélyét is fokozhatja.
A csontritkulás megelőzhető kalciummal
Az oszteoporózis Magyarországon is egyre több idős embert sújt, pedig rendszeres, a szükségletnek megfelelő kalciumbevitellel jórészt megelőzhető lenne. A szervezet kalciumigényének folyamatos pótlása nemcsak a prevencióban, hanem a csontritkulás kezelésében is kulcsfontosságú. A gyermekkorban, a csontfejlődés idején elősegíti a nagy csonttömeg, az erős csontozat kialakulását. Később megelőzi azt, hogy a szervezet a működéséhez szükséges kalciumot a csontokból vonja ki, a már kialakult az oszteoporózis esetében pedig a kezelés kiegészítője, mert a csontritkulás gyógyszereinek hatékonyságához szükséges.
Kalciumban dús finomságok
Szerencsére nem kell sokáig keresgélni, milyen élelmiszerek tartalmazhatnak elegendő kalciumot: a tej-és a tejtermékek a leggazdagabb forrásai ennek a fontos ásványi anyagnak. Napi egy liter tej, vagy tíz deka sajt fogyasztása egy gramm kalciumot jelent. Azért is szerencsés ezekből fedezni a szükségletet, mert a bennük lévő fehérje, zsír és D-vitamin segíti a kalcium felszívódását. A legtöbb húsfélében kevés a kalcium, kivéve a tengeri apróhalakat, amelyeket egészben, gerincükkel együtt fogyasztunk, például konzerv formájában.
Vannak olyan zöldségek (például sóska, rebarbara, brokkoli, kelkáposzta, petrezselyemzöld, metélőhagyma) és olajos magok (mogyoró, dió, mák, gesztenye, mandula) is, amelyek fedezhetnék a kalciumbevitelünket, de ezek bizonyos összetevőik, például az oxálsav illetve a foszfor miatt nehezebben hasznosulnak az emberi szervezetben. Ezért a szigorú diétán lévők, vagy vegetáriánusok kalciumtartalmú táplálék-kiegészítőre, gyógyszeres pótlásra szorulhatnak.
Jó tudni azt is, hogy melyek azok a körülmények vagy élelmiszerek, amelyek pusztítják a bevitt kalciumot: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a koffein, az egyoldalú, túl sok fehérjét és állati eredetű zsiradékot tartalmazó étrend, a tartósítószerek, szénsavas üdítők foszfortartalma, sőt, a stresszes életmód is szinte felborítja az érintettek kalciumháztartását.
