A fogérzékenység a dentin-túlérzékenység hétköznapi elnevezése, inkább tünet, mint betegség, ezért elsősorban az okát kell megszüntetni. Leggyakrabban a fogíny visszahúzódása okozza, amikor a zománc által nem védett fognyaki felületen a dentin szabaddá válik, és közvetlenül érintkezik a külső ingerekkel.
Mi okozza a fájdalmat?
Ha például fogszuvasodás következtében a fogzománc elkopik, a dentincsatornák szabaddá válása okoz fájdalmat, valamint az is lehet, hogy a fogíny húzódik vissza. A szuvas fog azért lesz érzékeny, mert a zománc egyre inkább hiányzik belőle, és mivel a dentin szabaddá válik, környezetének hatásaira érzékenyebb lesz.
A fájdalom a fogidegben végződik, oda pedig a dentincsatornácskákon jut el. Brannström hidrodinamikus elmélete szerint a mikroszkopikus méretű dentincsatornák folyadékot tartalmaznak, amely elmozdul hideg, forró, érintés, illetve a száj magas cukortartalmának hatására. Ez a folyadékmozgás ingerli az idegeket és fájdalmat, kellemetlen érzést okoz.
Vannak olyan betegségek, jelenségek, amik közrejátszhatnak a fogérzékenység kialakulásában?
Igen. A savas ételek és italok fogyasztása miatt kialakuló erózió mellett a reflux és a bulimia kísérő tüneteként is felléphet fogérzékenység – a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlása, illetve a rendszeres önhánytatás következtében. Hasonlóan ront a helyzeten a fogcsikorgatás, illetve ha rossz technikával, túl kemény sörtéjű fogkefével végezzük a fogmosást. A fogak érzékennyé válásával járhatnak bizonyos fogászati beavatkozások is (fogcsiszolás, fogkő-eltávolítás, fogfehérítés).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mennyire gyakori a jelenség?
A felnőtt lakosságnak több mint fele szenved tőle. A meglepő számadat mögött nem feltétlenül az elhanyagolt szájhigiéné áll: az idő előrehaladtával sajnos akkor is elér minket a fogszuvasodás, ha egyébként odafigyelünk. Az íny visszahúzódása az életkorral szintén egyre többeknél fordul elő: a 65 év felettiek 80 százalékát érinti.
Mit lehet tenni ellene?
Sokan nem tesznek semmit: inkább lemondanak a finom ételekről, a fagylaltról, a hideg italokról, a reggeli kávét megvárják, míg kihűl, nehogy fájdalmat okozzon nekik. Mások nem is vesznek tudomást a fájdalomról, vagy ami még rosszabb, kevésbé hatékony fogápolási módszerekhez folyamodnak, például rövidebb ideig mossák a fogukat, és nem dörzsölik annyira a felületüket. Pedig ennél hatékonyabb, ha a problémáról beszámolunk fogorvosunknak, szájhigiénikusunknak, aki megnézi, mi okozhatja az érzékenységet. Ha a szakember meggyőződött róla, hogy a fogzománc ép, és a dentincsatornák nem szuvasodás miatt nyitottak, akkor jó megoldás a speciális fogkrém használata.
Hogyan segíthetnek ezek a fogkrémek?
Kétféleképpen segítenek enyhíteni a fogérzékenységet: vagy érzéketlenné teszik az idegeket, vagy lezárják a nyitott dentincsatornákat. Korábban a káliumtartalmú fogérzékenységet csökkentő fogkrémek voltak a leggyakrabban használt szenzitív fogkrémek. Fogmosás közben a káliumionok ugyanis bejutnak a nyitott csatornákba, és fokozatosan érzéketlenné teszik a fogidegeket. Manapság léteznek olyan fogérzékenységet csökkentő paszták, amelyek a nyitott dentincsatornák lezárásával, a fájdalominger blokkolásával enyhítik a panaszt. Míg a káliumsókat tartalmazó fogkrémek mindennapi használata mellett érzékelhető különbség 4-8 hét múlva alakult ki, az újgenerációs készítmények azonnal enyhítik a fogérzékenységet.
Milyen fogkefe ideális, ha érzékenyek a fogak?
A kemény szálú fogkefe tovább ronthat a problémán, ezért nagyon sok fogorvos lágy szálú fogkefe használatát javasolja. A SOFT (puha) feliratot keressük a csomagoláson!
A megfelelő fogkrém és fogkefe mellett mit tehetünk még ellene?
A fogak saverózió okozta károsodását is meg kell állítani. Kerüljük a savas ételeket és italokat (gyümölcsöket, gyümölcsleveket, bort), és nagyon fontos, hogy fogyasztásuk után egy órát várjunk a fogmosással! Hogy miért? Mert a savas ételek kioldják a fogzománcban található ásványi anyagokat, a zománc felpuhul, amit a fogmosással csak tovább koptatunk. Limonádét, gyümölcsleveket szívószállal igyunk, a szájüreg hátsó része felé irányítva a folyadékot. Amennyiben emésztési problémáink vannak (savas felböfögés, reflux), egy gasztroenterológus segíthet megszüntetni a panaszokat. És végül, de nem utolsósorban a dohányzásról való leszokás is nagy eséllyel mérsékli a fogérzékenységet.
A fogérzékenység kialakulása megelőzhető?
Az ínyvisszahúzódás és a fogágybetegség megfelelő szájhigiénével megelőzhető, és ezzel csökken a fogérzékenység kialakulásának esélye is. A fogorvos tanácsai alapján érdemes elsajátítani a helyes fog- és szájápolási technikákat, a fogmosás mellett fogselymet, fogköztisztító kefét és szájvizet is használni. Amennyiben lehet, mindig alacsony abrazívanyag-tartalmú fogkrémet válasszunk, amely segít megelőzni a fogérzékenység kialakulását. A savas ételek mellőzése szintén segíthet a tünet megelőzésében. Figyelem, a túlzásba vitt szájhigiénia (például a napi háromnál több fogmosás, túlzásba vitt szájvízhasználat) is fokozhatja a fogérzékenység kialakulását!
Ez is érdekelhet
Az írás megjelent a Nők Lapja Egészség májusi számában.
Legjobban: