Az influenza kezdeti tünetei nem túl riasztóak. Három-négy napig tartó magas láz, végtag- és izomfájdalom, fejfájás, torokfájás, köhögés. Legtöbbször olyan enyhe lefolyású, hogy az orvosok csak a tüneti kezelést javasolják: pihenés, fájdalom- és lázcsillapítók, C-vitamin, sok folyadék, esetleg köptető. Az igazi baj akkor kezdődik, amikor a gyógyulófélben lévő páciens három nap elteltével ismét lázra, rosszullétre panaszkodik. Ekkor szinte biztosra vehető, hogy szövődmény alakult ki, és ennek a veszélye közel sem csekély.
A baktériumok ugyanis megtámadják a vírusok által már megrongált nyálkahártyát. Leginkább a gennykeltő baktériumok a bűnösek (streptococcus, staphilococcus). Létezik ellenük hatékony antibiotikumos kezelés, de a gyógyulásig hosszú, keserves út is vezethet.
A legegyszerűbb persze a megelőzés lenne. Ehhez stabil, erős immunrendszer kell, és még akkor sem árt némi rásegítés!
– Védőoltás: ez a leghatékonyabb védekezés, mert a szervezetet megtanítja a vírus felismerésére és hatástalanítására.
– Vitaminok: nagyon fontos, hogy ne csak az első tünetek jelentkezésekor kezdje el szedni, hanem jóval hamarabb, mert csak így tudják kifejteni a hatásukat!
– Mozgás: enélkül nem képes mozogni szervezetünkben a nyirok, melynek a fő feladata az immunsejtek szállítása.
– Sok alvás: a kialvatlanság kimeríti a szervezetet, emiatt kevesebb védősejtet termel, ezzel szinte ablakot nyit a kórokozóknak!
A szövődmények változatosak. Minden életkorban, egészségi állapotban más-más módon támadnak!
Tüdőgyulladás - amennyiben három nap betegség után újra belázasodik, és ezt köhögés, mellkasi fájdalom kíséri, érdemes újra orvoshoz fordulnia, mert nagy a veszélye annak, hogy a tüdő felülfertőződött gennykeltő baktériummal. A tüneteket nagyon komolyan kell venni, mert a szövődményként kialakult tüdőgyulladás esetén akár 50 százalékos is lehet a halálozási arány, különösen időseknél, a krónikus és szívbetegségekben szenvedőknél.
Vérzéses tüdőgyulladás - nem mindig a baktériumok okozzák a bajt, és nem is lehet mindig az antibiotikumokban bízni. Megesik, hogy el se jut az orvoshoz a beteg. A vérzéses tüdőgyulladás gyakran minden előzmény nélkül, pillanatok alatt az illető halálát okozhatja. Ez ellen csakis megelőzéssel lehet védekezni.
Gennyes hörghurut - ha a kezdeti jobbulás után visszatérnek a nátha tünetei, nagy a kockázata annak, hogy az influenza hörghuruttá alakult át. Ennek kezdetét jelezheti a szegycsont mögötti fájdalom és a köhögés, mely kezdetben száraz, később váladékossá, majd gennyessé válik. A betegség nem minden esetben igényel orvosi beavatkozást, legtöbbször 3-5 napig tartó láz után, a nagyobb mennyiségű köpet megjelenésével enyhülnek a tünetek. A rossz immunrendszerű idősebb emberek esetében azonban a gyulladás eljuthat a kisebb hörgőkig is, és átalakulhat tüdőgyulladássá, ezért náluk rendszeres orvosi felügyeletre van szükség. A gyógyulás során a legfontosabb az ágynyugalom, az antibiotikum, a folyadékpótlás és persze a kellemetlen, kínzó köhögés csillapítása.
Arcüreggyulladás - az arcüreg elzáródását leginkább a feszülő fejfájás jelzi, mely az érintett területek nyomására fokozódhat. Gyanú esetén az orvos röntgenfelvételt, esetleg bakteriológiai vizsgálatot szokott kérni. A gyógyulás legfőbb eszköze az orrcsepp, nem szabad takarékoskodni vele, és természetesen itt is be kell vetni az antibiotikumokat. Sajnos az arcüreggyulladásra hajlamosaknál a betegség újra és újra fellobbanhat, és akár hetekig is eltarthat a gyógyulás.
Középfülgyulladás - hároméves kor alatt ez a leggyakoribb szövődmény, de érzékeny fülű idősebbek is szenvedhetnek tőle. A szenvedés sajnos szó szerint értendő, mert a betegség heves, éles fájdalommal jár. Idősebb korban gyakran már csak a csökkent hallás, gyakori fejfájás utal a szövődményre. Az általános tünetek közé tartozik még a magas láz, a bágyadtság és az elesettség.
