Étvágyfokozás keserűanyagokkal
A keserű ízű "növények" jelentős részét emésztésserkentés céljából alkalmazzák. Hatásuk alapja, hogy a keserű íz fokozza a nyál és gyomornedv elválasztást, és kedvezően befolyásolja az epetermelést. Ezeket a gyógynövényeket azonban tilos gyomorsósav túltengésben, gyomor és nyombélfekélyben szenvedő betegeknek használni.
A keserűanyagot tartalmazó készítményeket étkezés előtt fél-egy órával célszerű bevenni. A tárnicsgyökér, kisezerjófű mellett az illóolajat nagy mennyiségben tartalmazó fehér üröm és a keserűnarancs héja is alkalmas az emésztési folyamatok javítására.
Mozgásszabadság fájdalmak nélkül
Számos illóolajat tartalmazó készítmény bedörzsölés útján hat, és reumás panaszok, idegbántalmak kezelésére szolgál. A rozmaringos gyógyfürdő izom és ízületi fájdalmak esetén kiváló gyógyír. A "reumateák" alapanyagai között gyakran szerepelnek a mezei zsurló, a gyermekláncfű, a csalán és az aranyvessző egyes részei. A vizelet mennyiségének szabályozásán, a veseműködés serkentésén keresztül méregtelenítő hatással is rendelkeznek.
Alkalmazásuk korlátja az elégtelen szívműködés és a beszűkült vesefunkció.
Amikor a bőrünkön érezzük
A cserzőanyagok közé kémiailag a galluszsav és a katechin-származékok tartoznak. Fehérjekicsapó tulajdonságaiknak köszönhetően különösen a gyulladt nyálkahártya felületén vékony védőréteget képeznek. Hatásuk a sebek összehúzása, kisebb felületi, hajszáleres vérzések megszüntetése, a kórokozók bejutásának megakadályozása, a váladékozás csökkentése és enyhe helyi érzéstelenítő hatásuk révén a fájdalom csillapítása.
A cserzőanyagok gyakori gyógyászati felhasználása a szájnyálkahártya-, ínygyulladás, gyomor és bélhurut kezelése. Előfordulási helyük leginkább a növény gyökere, gyökértörzse, kérge, de egyes fajoknál a levelekben és a termésekben is megtalálhatók jelentős mennyiségben.
Fontos tudni, hogy nagyobb adagban vagy hosszú ideig tartó, főleg belsőleg történő alkalmazásukat követően májkárosodás léphet fel.
A szeszkviterpének 15 szénatomot tartalmazó vegyületek, melyek leginkább a fészekvirágzatúak családjára jellemzőek. Sokrétű biológiai hatással rendelkeznek, gyakran alkalmazzák ezeket a vegyületeket gyulladáscsökkentésre, nyálkahártya-sérülések ellátására.
A kamilla és a római székfű virága gyógyuló sebek, aranyér, lábszárfekély kezelésében jótékony hatású lemosásként vagy fürdő formájában. Nemkívánatos mellékhatásuk, hogy az arra érzékeny személyeknél allergiát okozhatnak, ilyenkor bármely szeszkviterpén származékot tartalmazó szer alkalmazása kerülendő.
Hogy ne maradjon bennünk - hashajtás gyógynövényekkel
- Az antrakinon származékokat tartalmazó készítmények az erős hashajtó szerek csoportjába tartoznak. A kutyabengekéreg, a rebarbara gyökértörzse, a szennalevél és az aloe gyógyászati felhasználása során különös gondot kell fordítani arra, hogy a kúra csak rövid ideig - orvosi ellenőrzés nélkül legfeljebb 2 hétig - tartson. A hashajtó hatás kialakulásához 6-12 órára van szükség. Nem javasolt használatuk terhesség idején, bélszűkület, bélelzáródás esetén, görcsökkel járó állapotokban (menstruáció), aranyérben szenvedő betegeknek és 12 év alatti gyermekeknek. Krónikus székrekedés esetén sem ajánlott fogyasztásuk a májkárosodás és a vastagbélrák kialakulásának veszélye miatt.
- A ricinusolajat hashajtás céljára való alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy tartósan nem adható, mivel kiszáradást okozhat (főleg csecsemőknél és időseknél), a vastagbeleket teljesen kiüríti, így újbóli székletürítés csak néhány nap múlva várható. Maga a ricinusmag egyébként mérgező.
- Az aprított lenmagok sok folyadékkal történő elfogyasztása a székrekedés kezelésének egyik módja. A gyomor-bélrendszer szűkületei és akut gyulladásos megbetegedések esetén azonban nem ajánlott a lenmag használata.
Koleszterinmentesen
A zsíros olajok általában a magvakban és a gyümölcshúsban fordulnak elő. Alapszerkezetük a glicerin zsírsavakkal képzett váza. A többszörösen telítetlen zsírsavmolekulákat tartalmazó olajok fogyasztásával számos szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának a kockázatát csökkenthetjük. A linolsav és a linolénsav csak külső forrásból tudjuk bejuttatni a szervezetbe, többek között a lenolaj, napraforgóolaj, kukorica csíraolaj felhasználásával. Az esszenciális zsírsavak az érelmeszesedés megelőzésében kitüntetett jelentőséggel rendelkeznek.
Alkaloidok - amit igen, és amit nem
Az alkaloidok növényi eredetű, nitrogén atomot tartalmazó szerves vegyületek. Több ezer alkaloid ismert, a virágos növények több mint 10%-ában megtalálhatók. Gyakran a növények gyökerében képződnek, ahonnan más növényi részekbe szállítódnak. Alkaloidban gazdag növénycsaládok a boglárkafélék, a liliomfélék, a mákfélék és a burgonyafélék.
Az alkaloidok erős élettani hatással rendelkeznek, egy részük erősen mérgező, melyekből kis mennyiség fogyasztása is halálhoz vezethet. Ugyanakkor megfelelő adagban és orvosi felügyelet mellett történő alkalmazásukkal sikeresen gyógyíthatók súlyos megbetegedések is.
Az élvezeti szerek közé tartozó koffein és nikotin szintén alkaloidok. A Venezuelában és a Brazíliában honos kúszócserje magjából készült száraz paszta, a gvarána nagy mennyiségben tartalmaz koffeint (akár 8%-ban), amit magas vérnyomásban vagy gyomorfekélyben szenvedő betegeknek nem szabad fogyasztaniuk. A nikotin erősen toxikus. A dohányzás káros az emberi szervezetre, a szív-érrendszeri panaszok, az érelmeszesedés, a gége-, nyelőcső-, tüdőrák kialakulásának az egyik rizikótényezője.
A gyógyszeripar számos növényi alkaloidot használ fel gyógyszerkészítmények hatóanyagául, többek között az atropint, a papaverint, az efedrint, a morfint, a kodeint, a kolchicint, az ergot alkaloidokat, a rezerpint, a fizosztigmint. A forgalomban lévő alkaloidtartalmú gyógyszerek többsége vényköteles. Az erős hatású alkaloidok növényekből házilag történő kivonása és felhasználása azért veszélyes, mert milligrammnyi mennyiség beszedése esetén is súlyos mérgezések fordulhatnak elő (akonitin, kolchicin).
Jelenleg is intenzív kutatás tárgya a pirrolizidin alkaloidok szervezetre kifejtett mellékhatásának vizsgálata. A májkárosodás és a daganatos megbetegedések kialakulásának csökkentésére belsőleg történő alkalmazásukat erősen korlátozták, egyes országokban betiltották. A fekete nadálytő, a kerti borágó, a martilapu részeinek elfogyasztása előtt mindenképp érdemes orvosi-gyógyszerészi tanácsot kérni vagy az ezeket tartalmazó készítmények más szerekkel való helyettesíthetőségéről érdeklődni.
A rendszerbe foglalt, gyógynövény leírásokat tartalmazó összefoglalónk egyik célja a jelenleg elfogadott tudományos ismeretek alapján kialakított válaszok megadása a Mi van benne? és a Mire jó? kérdésekre. A gyógynövények gyógyászati célra történő felhasználása előtt feltétlenül ki kell kérni a kezelőorvos, gyógyszerész véleményét, akik a gyógynövény-készítményt használni kívánó személy állapotának, korának, gyógyszerszedési szokásainak ismeretében egyénre szabott tanácsot tudnak adni az alkalmazható növényi eredetű készítményekkel kapcsolatban. Különösen fontos megszívlelni ezt akkor, ha másoknak szeretnénk valamilyen gyógynövényes gyógymódot ajánlani, őket is figyelmeztessük.
Olvassa át a témához kapcsolódó cikkjeinket:
