Egy német kutatócsoport szerint a megbetegedések mögött elsősorban a mai ember életmódja áll, mert az sem táplálkozás, sem mozgás tekintetében nem áll összhangban a génjeinkbe kódolttal. Szerintük az ősemberek életformája lehet a megoldás, és erre ki is dolgoztak 8, viszonylag egyszerűen betartható szabályt.
1. szabály: Használjuk a megfelelő cukrot!
A rákos sejtek fő táplálékforrása a cukor, és nagy mennyiségű glükóz hatására könnyebben szétroncsolják az egészséges szöveteket. A túlzott cukorfogyasztás ráadásul elősegíti az Alzheimer-kór, a diabétesz és az agresszív rákos sejtek kialakulását is. Mivel az édes íz szeretete génjeinkbe van kódolva, szinte képtelenség teljesen kiiktatni, ám érdemes a vércukorszintet lassan emelő cukrokat választanunk –ilyenek például a galaktóz, izomaltulóz, fruktóz vagy az inulin.
Ajánlás: naponta 1 gramm szénhidrát testsúlykilogrammonként
Tudta? A keményítő is a cukorfajták családjába tartozik, ezért a gabonafélékből és a burgonyából készült élelmiszerekkel is érdemes csínján bánnunk.
2. szabály: Egészséges zsírokat és olajokat!
Fő energiaraktáraink a zsírsejtek, ezért szervezetünk számára nélkülözhetetlenek a minőségi zsírok és olajok. Amellett, hogy hosszan tartó jóllakottságérzést biztosítanak, hozzájárulnak a hormonháztartás, a vitaminhasznosítás és az idegrendszer megfelelő működéséhez. Két legfontosabb esszenciális zsírsavunk az omega-3 és az omega-6 – előbbi csökkenti a vérnyomást és a véralvadást, míg utóbbi erősíti a csontokat. A zsírok rossz megítélése miatt ma már túlzottan keveset fogyasztunk belőlük – míg az ősember étrendjének 55 százaléka zsírokból tevődött össze, jelenlegi étrendünk 60 százaléka szénhidrátokból áll.
Ajánlás: az omega-3 és omega-6 zsírsavak 1:3 arányú fogyasztása
Tudta? Ha a szénhidrátokat zsírokkal együtt fogyasztjuk, lassabban emelik meg vércukorszintünket.
3. szabály: Lássuk el magunkat jól fehérjékkel!
A növényi és állati fehérjék biztosítják szervezetünknek az aminosavakat, melyek segítik a hormonok, a védősejtek, az izomzat és a kötőszövetek képzését, valamint fenntartják a vérnyomást. Az esszenciális aminosavak hiányában nem termelődik elég rákos sejtet pusztító ölősejt. Megfelelő étrenddel gondoskodhatunk szervezetünk fehérje-ellátottságáról – a vadhús, a halak, a tojás, a savanyított tejtermékek és egyes hüvelyesek rendkívül gazdagok proteinben.
Ajánlás: naponta 1,5-2 gramm fehérje testsúlykilogrammonként
Tudta? Szervezetünk képes az elfogyasztott fehérjékből glükózt előállítani, mely lassan emeli a vércukorszintet, így nem kedvez a rákos sejteknek.
4. szabály: Fogyasszunk bőven növényi anyagokat!
A rosszindulatú rákos sejtekkel a zöldségekben és gyümölcsökben megtalálható másodlagos növényi anyagok képesek felvenni a harcot. Ezek ugyanis erősítik az immunrendszert, javítják az anyagcserét és semlegesítik a káros szabadgyököket. Sajnos a hosszas tárolás, az utóérlelés, valamint a túl erős hőhatások nagymértékben rontják a másodlagos növényi anyagok hatékonyságát, ezért igyekezzünk friss, helyi, szezonális terményeket fogyasztani – ha lehetséges, héjjal együtt.
A leghatékonyabb antioxidánsok a káposzta, hagyma, fokhagyma, bogyós gyümölcsök, citrusfélék, pisztácia, zöld tea.
Tudta? A paradicsomban található likopin a többi másodlagos növényi anyaggal ellentétben éppen hő hatására fejti ki "erejét", így főzve fogyasztva hatásosabb, mint nyersen.
5. szabály: Gondoskodjunk elegendő napfényről!
Az UV-B sugárzás hatására bőrünkben D-vitamin képződik, mely erősíti az immunrendszert, valamint megelőzi a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget és a csontritkulást. Emellett a körültekintő napozás gátolja a sejtburjánzást és bizonyítottan csökkenti az emlő- és bélrák kockázatát is. A D-vitaminhoz hozzájuthatunk lazacból, májból és tojásból is, ám ezek nem vehetik fel a versenyt a napfürdővel – a 15-20 percnyi napozással termelt D-vitamin-mennyiség 20 evőkanál csukamájolajjal váltható ki.
A korábbi ajánláshoz képest tavaly a napi javasolt D-vitamin-mennyiséget 1500-2000 IU-ra (nemzetközi egység) emelték.
Tudta? A napvédő krémek jelentősen csökkentik a bőrben termelődő D-vitamin-mennyiséget, ezért inkább heti három-négy alkalommal fél órát tartózkodjunk a napon védelem nélkül.
6. szabály: Mozogjunk, amennyit csak bírunk!
A rendszeres sport megkönnyíti a rák elleni harcot – erősíti az immunrendszert, növeli a gének aktivitását és csökkenti az inzulinszintet, ami a rákos sejtek egyik növekedési faktora. A mozgás hangulatunknak is jót tesz, növeli az önbizalmat, amiből a rákos betegek csak profitálhatnak. A megterhelő, kimerítő edzések helyett válasszunk könnyedebb mozgásformákat, mint például a kerékpározás, vízi terápia, túrázás vagy jóga.
Hetente ötször legalább fél órát, de inkább 45-60 perc sportoljunk.
Tudta? Az ősemberek naponta átlagosan 20-30 kilométert tettek meg gyalog, míg a mai ember már csak napi 2-3 kilométert sétál.
7. szabály: Ügyeljünk a lelki egyensúlyra!
A rákos betegeknek számos negatív érzelemmel kell megküzdeniük: harag, félelem, bűntudat és tehetetlenség váltják egymást. A legrosszabb mindközül azonban a magány – a szociális elszigeteltség ugyanis gyengíti a szervezetet. Legfontosabb emberi erőforrásaink a védettség és a biztonságérzés. Az egészséges szervezet másik nagy ellensége a stressz. A stresszhormonként is emlegetett kortizol csökkenti az ölősejtek számát, így elősegíti a sejtburjánzást.
Naponta legalább fél órát szánjunk kikapcsolódásra. Ha egész nap az íróasztal mögött ülünk, érdemes aktív pihenést választanunk, azonban, ha fizikai munkát végzünk, inkább próbáljunk meg pihenni, relaxálni.
Tudta? A magány ugyanolyan káros az egészségre, mint napi 15 szál cigaretta, az elhízás vagy az alkoholizmus.
8. szabály: Élvezzük az éjszakát!
Az elektromos áram feltalálásával az emberek biológiai ritmusa felborult. Az alvással töltött időnk egyre csökken, pedig szervezetünknek szüksége van a pihenésre. Alvás közben sejtjeink feltöltődnek energiával, a régi sejtek megújulnak és kijavítják magukat. Ráadásul éjjel melatonint termelünk, mely segít hatástalanítani a szabadgyököket. Nem véletlen tehát, hogy a rossz alvás növelheti a rák kialakulásának kockázatát. A tartós alváshiány magas vérnyomáshoz, szívritmuszavarokhoz, valamint magas kortizolszinthez vezethet.
Naponta legalább 6, de inkább 7-8 órát aludjunk.
Tudta? A rendszeres, napi 5 óránál kevesebb alvás 45 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
Az írás megjelent a Nők Lapja Egészség július-augusztusi számában.
