Ortopédia : Carpalis alagút-szindróma
A hosszan tartó fájdalom és a mozgáskorlátozottság hátterében leggyakrabban a csont- és izomrendszer betegségei állnak. A csontok, izmok és ízületek sérülései rendkívül gyakoriak, súlyosságuk az enyhe izomhúzódásoktól az ízületi szalaghúzódásokon, ízületi ficamokon át egészen a csonttörésekig terjed. Az erős mechanikai hatás következtében kialakuló sérülés helyreállítása az ortopédia traumatológiai ágának feladata.
Carpalis alagút-szindróma tünetei és kezelése
Mi a Carpalis alagút-szindróma?
A carpalis alagút-szindróma olyan idegleszorítást jelent, ami a csukló területén történik, eredményeként pedig zsibbadni és fájni kezdenek az ujjak. Az ideget (nervus medianus) a mellette futó inak szorítják le amiatt, mert valamilyen oknál fogva bedagadnak.
Tünetek
A Carpalis alagút-szindróma előfordulása
Mivel a betegség kiváltó okai jellemzően valamilyen életkorhoz kötődnek, a probléma megjelenési időszaka is jól körülhatárolható: jellemzően a terhes és változókorban lévő nőket, a klimaxon épp áteső férfiakat, az idősebb reumás beteget érint. Illetve bárkit bármilyen életkorban, amennyiben bármilyen hatás a kéztőalagút beszűkülését okozza. Ebből az is következik, hogy a betegség előfordulása viszonylag magas, ráadásul a kórkép ismertté válásával egyre inkább növekszik a fölismert esetek száma is.
Húsz évvel ezelőtt például itthon egy megyei kórház szakrendelésén havi egy-két ilyen beteget láttak csak az orvosok, de nem azért, mert ez a probléma nem létezett, hanem azért, mert nem ismerték fel. Ilyenkor a háziorvosok gyakran értágítót javasoltak a zsibbadásra. Idővel aztán rájöttek, hogy ez a típusú zsibbadás nem a keringéssel van összefüggésben: mára már nálunk is hetente hetente öt-hat Carpalis alagút-szindrómában szenvedő beteget fedeznek fel a nagyobb megyei, nagyvárosi kórházak.
A Carpalis alagút-szindróma okai
Ahhoz, hogy a carpalis alagút-szindróma kialakulásának oka érthető legyen, ismerni kell a csukló szerkezetét. A kórkép nevében szereplő carpus szó magyarul csuklót jelent, a csuklócsontok elrendeződése pedig vályúszerű: ezek a csontok a tenyér felé nyitott vályút alkotnak. Ennek tetején egy hártya van, amit retinaculum flexorumnak neveznek. Az általa lezárt vályúban kilenc hajlítóin fut, ebből kettő a mutatóujjhoz, kettő a középső ujjhoz, kettő a gyűrűsujjhoz, kettő a kisujjhoz, egy pedig a hüvelykujjhoz vezet. Ebben az alagútban fut az úgynevezett középideg (nervus medianus) is, ami a nyaki gerincből érkezik, végigfut a vállon, a hónaljon, a könyökön és a csuklónkon is.
A zsibbadáshoz vezető probléma oka az, hogy az alagútban található kilenc ín és egy ideg 20-40 évig tökéletesen megfér egymással, viszont egy idő után előfordul, hogy valami miatt az inak megduzzadnak, az alagút pedig szorossá válik.
A gond ilyenkor az, hogy az inak szorulása szorítja az ideget is, ami miatt az általa ellátott terület zsibbadni kezd. Előfordul, hogy az ujjak nem mindegyike zsibbad, csak közülük valamelyik. A kezdetben csak nappal és bizonyos helyzetekben jelentkező zsibbadás idővel állandósul, és főleg éjszakaivá válik. Ennek oka, hogy az inak éjszaka nem mozognak, így jobban bedagadnak, jobban szorítják az ideget. A betegség harmadik fázisában az ideg leszorítása már nem csak zsibbadást és fájdalmat okoz, hanem a tenyéri izmok sorvadását is kiváltja. Emiatt lötyögőssé, sorvadttá válik a tenyérpárna.
Magát a betegséget bármilyen olyan hatás kiválthatja, amitől az inak megdagadnak. Ezt leggyakrabban valamilyen hormonális változás, azaz nőknél a terhesség és a menopauza, férfiaknál a klimax. Ezek mellett gyakori kiváltó okok a reumatikus, illetve az autoimmun betegségek. Ugyancsak eredményezheti az inak megdagadását a fokozott mechanikai igénybevétel, azaz minden olyan munka, ami az inakat túldolgoztatja.
A Carpalis alagút-szindróma diagnózisa
Normál esetben a diagnózis felállítása az anamnézis felvételével, a beteg kikérdezésével kezdődik. Utána egy vizsgálat következik, amelynél azt nézik, hogy a csuklótájra gyakorolt nyomás kivált-e hasonló tüneteket. Létezik egy olyan objektív vizsgálat is (ez az ENG, azaz electroneurographiás vizsgálat), amellyel a perifériás idegek vezetési sebességét lehet mérni. Ennek segítségével mérhető, hogy az ideg milyen gyorsan vezeti az elektromos impulzust: ahol az ideg le van szorítva, ott lassabban vezeti ezt az ingerületet.
A Carpalis alagút-szindróma tünetei, kórlefolyása
A betegség fő tünete az ujjzsibbadás és fájdalom, ami leggyakrabban az első három ujjon és a gyűrűs ujj első ujjak felé eső oldalán jelentkezik. A tünetek kezdetben napközben jelentkeznek, majd éjszaka válnak állandóvá, végül pedig teljesen állandósulnak. Előrehaladott fázisban már tünet a tenyéri izmok sorvadása, a tenyérpárna lötyögőssé, sorvadttá válása.
A Carpalis alagút-szindróma kezelése
Amióta a betegséget az orvosok jobban fölismerik, a pácienst megfelelő szakorvoshoz, majd pedig kézsebészhez irányítják, könnyen gyógyíthatóvá vált ez a probléma: a panasz ma már egy 15 perces műtéttel végleg megszüntethető. Ennek során a sebész szikével átvágja a csukló vályúját befedő hártyát, aminek eredményeként az inak és az idegek felszabadulnak, a panaszok közül a fájdalom azonnal, a zsibbadás pár nap, illetve pár hét alatt megszűnik. A kéz izmainak sorvadása sajnos végleges. A műtétet követően a betegnek egy hétig kell kötéssel fednie a sebet, a kezet pedig kímélni. Maga a beavatkozás egynapos sebészeti műtét keretében is elvégezhető.
Ha a beteg nem olyan orvoshoz kerül, aki a panasz kiváltó okát felismeri, akkor a megfelelő kezelést értágítók, fizikoterápiás eljárások és egyéb módszerek fölösleges és eredménytelen alkalmazása késlelteti. Ilyen jellegű eljárásokkal a carpalis alagút-szindróma nem gyógyítható, ahogyan gyógyszeresen sem. Ezen módszerek csak átmeneti javulást eredményeznek, jellemzően azt is csak pszichésen.
Jelenleg a műtét mellett egyetlen olyan megoldás jöhet szóba, ami tartósan hatásos lehet. Ez az úgynevezett szteroidos infiltráció, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a beteg egy erős gyulladáscsökkentő injekciót kap közvetlenül az inak közé, a szorosan feszülő területre. Ennek beadása nagyon nehéz és kockázatos, a hatóanyag ugyanis nem kerülhet sem az inakba, sem az idegbe. Ezt azért kell elkerülni, mert ha a szer az inakba jut, akkor azok később elszakadhatnak. A megoldás azért is vitatható, mert a nagy mennyiségű hormonszerű anyag főleg többször alkalmazva a szervezetnek alapvetően nem tesz jót.
A Carpalis alagút-szindróma megelőzése
A betegséget nem lehet megelőzni.
A Carpalis alagút-szindróma szövődményei
Ha a középideg leszorítását nem kezelik, annyira erős éjszakai zsibbadás és fájdalom jelentkezhet, hogy a beteg aludni sem tud, emiatt krónikus kialvatlanság alakul ki. Előrehaladott állapotban már a kéz kisizmai is sorvadnak és zsugorodnak, nagyon lecsökken a kéz szorítóereje, funkciója leromlik.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szabó Zsolt kézsebész főorvosnak, a Kézsebészeti Centum intézetvezető főorvosának, a Magyar Kézsebész Társaság elnökének. A főorvos egyben az Európai Kézsebész Társaság vezetője, az európai kézsebészeti szakvizsga bizottság volt elnöke, a Kézsebészeti Világtársaság megválasztott elnöke.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens
Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, hőmérséklete a globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik - állapította meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) hétfőn kiadott közös jelentésében, egyúttal felhívva a figyelmet a felmelegedés súlyos egészségügyi és gazdasági következményeire.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+4 °C
A Nyugat-Dunántúlon erősen felhős vagy borult lesz az ég, másutt délelőtt még csak kisebb körzetekben lehet felhős idő, csak délutántól várható felhőzet-növekedés. Délelőtt csak a Nyugat- és Észak-Dunántúlon, késő délutántól, estétől dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 21 fok között alakul, de a tartósan borongós Nyugat-Dunántúlon kicsivel 10 fok alatti értékeket is mérhetnek. Késő este 6, 13 fok valószínű. Az előrejelzések alapján hétfőn frontmentes időnk lesz, így a frontérzékenyek tünetei várhatóan nem erősödnek fel.