Reumatológiai megbetegedések

Reumatológiai betegségeknek a mozgásszervek fájdalmával, mozgáskorlátozottságával és alakváltozásával járó, az ízületeket, csontokat és porcokat, illetve az izomzatot érintő betegségeket nevezzük. Jellemző tüneteik az ízületi fájdalom, a derékfájás, a nyakfájdalom és a fájdalmas mozgás, melyet többek között ízületi sérülés, kopás, csontritkulás, ízületi gyulladás , porckorongsérv, gerincsérv vagy reumathoid arthritis okozhat.

Befagyott váll szindróma tünetei és kezelése

Mi a befagyott váll szindróma?

A befagyott váll szindróma a váll mozgásának beszűkülésével járó betegség, ami a megengedhető mozgástartomány elhagyásakor megsemmisítő fájdalommal jár. A problémát a szervezet maga generálja egy autoimmun folyamat eredményeként, majd a hibát később korrigálja is. Viszont ez 2-3 évbe is beletelik, addig pedig végig fennállnak a panaszok. A befagyott váll szindróma témakörét dr. Gulyás Károly ortopéd-traumatológus, vállsebész segítségével tekintettük át.

Tünetek

Orvoskereső
Maradt még kérdése? Beszéljen szakorvossal!
Foglalás csupán néhány kattintással!
Megnézem az orvosokat

A befagyott váll szindróma előfordulása

A befagyott váll szindróma gyakorisága nem pontosan ismert, de nagyjából 2 százalékosra tehető. A szindróma 30-40 éves korban még nem fordul elő, kivéve, ha valaki cukorbeteg vagy pajzsmirigybetegsége, nyaki gerincsérve vagy egyéb nyaki problémája van. Rizikótényező a Parkinson-kór és több szívbetegség is. A legnagyobb kockázatot az inzulinnal kezelt diabétesz jelenti, olyankor a fagyott váll szindróma előfordulási gyakorisága 10-20 százalékos. A befagyott váll szindróma a változókor időszakában sok nőt érint. Náluk a probléma jellemzően a bal vállnál jelentkezik.
A befagyott váll szindróma legjellegzetesebb tünete a hirtelen mozdulatokat követő erős fájdalom. Fotó: Getty Images
A befagyott váll szindróma legjellegzetesebb tünete a hirtelen mozdulatokat követő erős fájdalom. Fotó: Getty Images

A befagyott váll szindróma okai

A befagyott váll szindrómát régóta ismerik, de okát ma sem tudják. Ezzel kapcsolatban csak annyi a biztos, hogy a betegség indulásakor autoimmun jellegű sejtek jelennek meg a vállban, azokból képződik egy nagyon vastag ízületi tok. Ez a jelenség leginkább egy allergiás reakcióhoz hasonlítható, amelynél a szervezet valamit túlreagál. A hibás immunreakció miatt beinduló hegesedés akár 1,5 centiméter vastag is lehet, igazi hegkupac jöhet létre az ízületi tokon.
A menopauza időszakában jelentkező befagyott váll szindrómának valószínűleg hormonális oka van, azt sejtik, hogy az ilyenkor zajló változások kedvezhetnek a szindrómát beindító immunfolyamatoknak.
Kialakulhat befagyott váll trauma miatt, például esések, műtétek után. Ilyenkor a panasz általában egy év alatt rendeződni szokott, szemben a 2-3 éves normál lefutással.

A befagyott váll szindróma tünetei és diagnózisa

A befagyott váll szindróma első tünete, hogy a váll mozgása váratlanul elkezd beszűkülni, elsősorban a kirotáció (kifelé forgatás) válik problémássá. A kar jellemzően csak fejmagasságig emelhető, kirotációja pedig nincs, hátul nem érhető el a csípő, elől pedig a haj. Hirtelen mozdulatoknál – ha az érintettek elhagyják a megengedhető mozgástartományt – megsemmisítő fájdalom jelentkezik. A szindróma diagnózisa fizikális vizsgálattal állítható fel. A kivizsgálás során a tipikus panaszok mellett mást nem látnak az orvosok, a röntgenkép nem mutat kopást vagy egyéb problémát.

A befagyott váll szindróma kórlefolyása

A befagyott váll szindróma három jól elkülöníthető fázisból áll. Az első az úgynevezett fagyási szakasz, amelynél a váll mozgástartománya beszűkül, az ízület egyre fájdalmasabbá válik, főleg az elülső területen. Ilyenkor a beteg karját az orvos sem tudja megmozgatni. Ez a szakasz 4-6 hónapig tart, annál gyorsabb, minél kevesebb fájdalom éri a beteget. Például ha elkezdik komolyan gyógytornáztatni, a vállát feszegetni, fájdalommal járó feladatokat végeztetnek vele, akkor a helyzet nem javul, hanem romlik. De ha az érintettet új fájdalom nem éri, akkor a meglévő is elkezd csökkenni. Ekkor kezdődik el a befagyott váll szindróma második fázisa, az úgynevezett fagyási fázis.
A fagyott fázisnál a mozgáskorlátozottság megmarad, de az állandó fájdalom enyhül, majd megszűnik, egyedül a hirtelen mozdulatoknál – például ha az érintett megbotlik vagy utánakap valaminek – jelentkezik. Ilyenkor azért jön elő a panasz, mert a váll elhagyja a megengedhető mozgástartományt, a vastag heg pedig letépődik. Ilyen események miatt a heg egyre vastagabb lesz. A fagyott fázis jellemzően 4-9 hónapig tart, alatta a szervezet „ráeszmél”, hogy a hegkupac értelmetlenül vastag, nincs rá semmi szükség.
A harmadik fázisban a szervezet – tévedését korrigálandó – elkezdi lebontani a heget, majd a mozgások lassan visszatérnek. Az utolsó, harmadik szakasz 5-26 hónapig tart.

A befagyott váll szindróma kezelése

Ha a szindrómát időben, még a fagyási fázis elején vagy közepén felismerik, akkor előrehaladását meg is lehet állítani. Ilyenkor a vállízületbe adott szteroidinjekcióval a beteget hamar „át lehet lökni” a fagyott fázisba. Erre azért van mód, mert a lokális szteroid vissza tudja fogni azt az immunreakciót, amely a folyamatot hajtja. Ilyenkor nem alakul ki annyira masszív hegszövet, hogy az a mozgást túlzottan korlátozza. Emiatt a vállat nem kell feltétlenül megműteni, elég lehet a nagyon könnyed gyógytorna és a manuálterápia, majd kivárni azt az időt, amely után a probléma magától megszűnik. A legfontosabb, hogy ez idő alatt csak olyan mozdulatok történjenek, amelyek fájdalommentesek.
Ha a befagyott váll szindrómát nem ismerik fel időben vagy nem tudják megállítani, viszont nem akarják kivárni azt a nagyjából egy-másfél évet, amely ahhoz kell, hogy a helyzetet a szervezet maga rendezze, a műtét jelenthet megoldást. Ezt a beavatkozást artroszkóposan végzik, az ízületet két lyukon keresztül – az egyiket a váll elején ejtik, a másikat a hátulján – érik el. A műtét során a vastag hegkupacot elvágják és kiszedik, ezáltal a mozgásterjedelem újra normális lesz. A siker érdekében elengedhetetlen a gyógytorna, amelyet már az operáció másnapján meg kell kezdeni. Az azonnali mozgástól nem kell megijedni, fájdalom a műtét után már nem jelentkezik.

A befagyott váll szindróma gyógyulási esélyei

A befagyott váll szindróma a 2-3 éves normál lefutási idő után megszűnik. Műtéttel a betegség hamarabb is lezárható.

A befagyott váll szindróma megelőzése

Mivel nem ismert, mi indítja be a befagyott váll szindrómához vezető immunfolyamatot, a probléma nem előzhető meg.

A befagyott váll szindróma szövődményei

A befagyott váll szindrómának szövődménye csak amiatt lehet, mert fennállása alatt a betegek más megoldásokkal (például a lapocka mozgatásával) próbálják mobilisabbá tenni a karjukat. Emiatt nyak- és lapockatájéki fájdalom alakulhat ki.

Hasznos tudnivalók a befagyott váll szindrómáról

A befagyott váll szindróma kezelésénél komoly dilemma, hogy az érintettek jellemzően másfél év után szoktak eljutni szakemberhez – vállsebészhez vagy tapasztaltabb reumatológushoz, a problémát ismerő gyógytornászhoz –, kezdetben otthon kezelgetik magukat, gyógytornáznak, maximum háziorvoshoz fordulnak. Mivel a betegség két-három év alatt magától is megszűnik, komoly dilemmát ad a műtét szükségessége. Az erről szóló döntést általában az alapján hozzák meg az érintettek, hogy kibírnak-e nagyjából újabb egy évet beszűkült mozgástartománnyal. Például aki rendszeresen sportol, az mindenképpen rosszul viseli ezt az állapotot, de olyan betegek is vannak, akik időszakosan kibírják a szindrómával járó nehézségeket, az eltelt idő alatt megtanulnak kompenzálni. Ez azért lehetséges, mert a vállmozgásnak csak az egyik része történik a vállízületben, a másik része a lapocka és a mellkasfal között. Utóbbit a betegek képesek felerősíteni, lapockájuk segítségével pedig olyan mozgásokat tudnak végezni, ami miatt a karjukat sokkal mobilisabbnak érezhetik. Ennek van hátulütője is, miatta ugyanis gyakran jelentkezik nyak- és lapockatájéki fájdalom. Emiatt annak, aki túlkompenzál, jobb megoldás a műtét, de ha a mozgásbeszűkülés nem okoz mindennapos problémát és fájdalmat más területeken, akkor a befagyott vállhoz nem muszáj hozzányúlni, ki lehet várni, amíg magától elmúlik.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +2 °C
Minimum: -4 °C

Általában derült vagy gyengén felhős idő valószínű, azonban észak felől kisebb felhőtömbök érkeznek, melyekből néhol hózáporok kialakulhatnak. Az északnyugati szél újból nagy területen megélénkül, megerősödik, de északkeleten és délnyugaton lesznek szélcsendesebb részek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -8 és -2 fok között valószínű, de a szélvédett, kevésbé felhős tájakon ennél több fokkal hidegebb lehet. Egy hidegfront érkezése az arra érzékenyeknél fokozhatja a kellemetlen panaszokat.