Hírlevelek
Regisztráció
Csontritkulás felmérés

Érelmeszesedés tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Elek Csaba   |   Lektor: Dr. Somos Zsuzsanna

Rövid leírás

(másnéven: atherosclerosis, ateroszklerózis)

Az artériák (verőerek) oxigént és tápanyagokat szállítanak a sejtekhez, szövetekhez. Az egészséges artériák hajlékonyak, rugalmasak és erősek. Az érbelhártya sima, így a vér áramlása akadálytalan. Idővel azonban, a verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik, és merevvé válik. Az érelmeszesedés legjellemzőbb formája az atherosclerosis. Ilyenkor az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később kalcium lerakódása miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását. Az arteriosclerosis és atherosclerosis fogalmát gyakorta egymás szinonimájaként használják.

Előfordulás

Az érelmeszesedés - idővel - mindenkit érint. A koreai háborúban 18-20 éves halottak boncolásakor figyelték meg először, hogy már ebben az életkorban is fordulnak elő meszes plakkok, a folyamat tehát fiatalkorban is elkezdődhet.

Okok

A vérben a zsírok természetesen nem oldódnak. Ezért szállításukhoz olyan fehérjemolekulákra (apolipoproteinek) van szükség, melyek egyik vége vízoldékony, a másik pedig zsíroldékony. A zsíroldékony molekulavégek burokba zárják a zsírokat, a vízoldékony végek, melyek a szállító gömb (lipoprotein komplex) felszínén helyezkednek el, így tartják vizes oldatban a zsírokat. A lipoprotein gömbök más anyagokat, főként antioxidánsokat (A-, C-, E-vitamin, szelén, glutation, glutation reduktáz és lipoportein lipáz enzimek, stb.) is szállítanak.

A fizikokémiai tulajdonságaik alapján elkülönítünk nagyon alacsony sűrűségű (VLDL =very low density lipoprotein), alacsony sűrűségű (LDL = low density lipoprotein) és magas sűrűségű (HDL = high density lipoprotein) zsír-fehérje komplexeket (lipoproteineket).

A HDL-t a máj termeli. Feladata, hogy a vérben szabadon keringő zsírokat megkösse és a májba transzportálja. A HDL-koleszterin magas szintje tehát védő hatású érelmeszesedéssel szemben.

A VLDL zsírjaiból a lipoprotein lipáz zsírsavakat hasít le, amelyek a vérbe jutnak, majd az anyagcserében energiává hasznosulnak.

A LDL-koleszterin a májsejtek LDL-receptorain keresztül a májsejtekbe jut, ahol részben újra hasznosul, részben kiválasztódik az epével. Az atherosclerosis képződésének alapja, hogy az LDL-koleszterin nem tud hasznosulni a májban. A rendellenesség szülőről gyermekre 50% valószínűséggel öröklődik, a beteg férfiak 85%-a, a beteg nők 65%-a negyven éves kora előtt, szív- és érrendszeri betegségekben hal meg. Jóval gyakoribb azonban, hogy az LDL-koleszterin szerkezete megváltozik - például cukorbetegségnél cukor kötődik hozzá, vagy toxikus kémiai szabadgyökök hatására károsul.

A lipoproteinben található vitaminok és a glutation - a szelént tartalmazó glutation-reduktáz enzimek - lényegében a toxikus szabadgyökök ellen védik a lipoproteineket. Stressz esetén a kiserek összehúzódnak, ennek következtében a szövetek oxigénellátása csökken, és úgynevezett szuperoxidok szabadulnak fel. Ezek is károsítják az LDL-koleszterint, sőt, közvetlenül az érfalat is. Ha a károsodás mégis megtörténik, módosult LDL-koleszterin keletkezik, melyet a máj LDL-receptorai nem képesek felismerni. A lipoproteineket ilyenkor az érfal falósejtjei próbálják meg eltávolítani. Ezeket "habos sejteknek" nevezzük, mert sejtplazmájuk telve van zsírbuborékokkal. A habos sejtek az érbelhártya párnaszerű kiemelkedését, tulajdonképpen "kásadaganatát" (= atheroma) okozzák. Ez például hirtelen vérnyomás-emelkedésre megrepedhet, és a törmelékes anyag a kiserekbe juthat, míg a sérült atheroma helyén vérlemezkék csapódnak ki, és vérrög keletkezhet. Ez a szívinfarktus leggyakoribb oka.

Az érfalba került zsírok idővel kalciumot kötnek meg, ilyenkor már meszes plakkról beszélünk. Érelmeszesedésre hajlamosító állapotok a magas vérnyomás, kóros vérzsírértékek, bizonyos kórokozók (Chlamydia pneumoniae), allergiás reakciók, dohányzás, a vér magas homocisztein tartalma, cukorbetegség, idült vesebetegség, elhízás, stressz, genetikai hajlam.

Érelmeszesedés a szervezetben bárhol bekövetkezhet.

Tünetek

Az érelmeszesedés tünetei attól függnek, hogy melyik artériát szűkíti be az atheroma, illetve a meszes plakk.

Leggyakoribb megjelenési formák

 Érszűkület 
 

 
A koszorúerek szklerotikus beszűkülése szívér-görcsöt (angina pectoris, e: angina pektórisz), szívinfarktust és a szívizmok lassú de folyamatos pusztulását eredményező cardiosclerosist (kardioszklerózis) okoz, melynek során a szívizmok helyét fokozatosan kötőszövet veszi át. Tünetei a ritmuszavarok és a fokozódó szívelégtelenség. Főként szívbetegségek vagy agyi elhalás miatt a fejlett országokban az érelmeszesedés a vezető halálok.

Az agyi erek meszesedése értelmi leépülést, heveny formájában agylágyulást okoz, mely maradandó bénulást hagyhat maga után. Máskor az agy állományának elhalását közvetlenül trombózis, embólia vagy roncsoló agyvérzés okozhatja.

A végtagok artériáinak elmeszesedése végtagelhalást eredményezhet. Az alsó végtag esetében járásra fokozódó, megállásra enyhülő fájdalom (claudication intermittens, e: klaudikáció intermittens = változó súlyosságú sántítás) formájában mutatkozik meg az érelmeszesedés, később az alsó végtag részben vagy egészben elhalhat (gangréna), ha a sérült eret időben nem operálják meg.

Sajnos tehát a meszes érelzáródás legtöbbször heveny életveszélyes betegség formájában jelentkezik. Ha a szövetek oxigénellátása helyreáll, a szövetelhalás elkerülhető. Ilyen betegség, pl. a TIS (tranzitórikus iszkémiás attak = átmeneti oxigénhiányos roham), amely agyérkatasztrófa képét mutathatja, de a beteg felépül. Az érelmeszesedés az erek falának zsákszerű kiöblösödésében, aneurizmában is megmutatkozhat.

Az érelmeszesedés tünetei a belek működésében is megmutatkoznak: kezdetben étkezés utáni görcsös fájdalmak ("hasi claudicatio"), melyet a bélfal elhalása, perforációja, majd hashártyagyulladás, szepszis követ.

Diagnózis

 Érvizsgálat Doppler-készülékkel 
 

 
Az érelmeszesedés, sajnos, legtöbbször érszűkületes, szövetelhalásos betegségek jelentkezésekor válik nyilvánvalóvá. Olykor azonban korábban is felismerhető.
  1. A vérnyomásmérés egyszerű módszerével akkor valószínűsíthető érelmeszesedés, ha a végtagokban különbözik a vérnyomás.

  2. Elektrokardiográfiás vizsgálattal súlyosabb esetben fizikai terhelés nélkül, enyhébb esetben fizikai terhelésre koszorúér-szűkület jelei mutatkoznak.

  3. Egyszerű röntgenvizsgálattal is láthatóvá válnak az erek a bennük felhalmozódó kalcium miatt.

  4. Kontrasztanyagos röntgenvizsgálatok (angiográfiák) alkalmával az artériába adott kontrasztanyag segítségével a röntgenfelvétel-sorozaton jól láthatók a beszűkült szakaszok. Legelterjedtebbek a szív, az agy és a végtagok kontrasztanyagos röntgenvizsgálatai. Más radiológiai vizsgálat (CT, MRI) inkább már a szervkárosodások megítélésében játszanak szerepet.

  5. Ultrahangos ("Doppler") áramlásméréskor a sebességmérő radar elvén működő áramlásmérő eszközökkel az érszűkületek jól detektálhatók.

  6. További lehetőséget kínálnak a laboratóriumi vizsgálatok: érelmeszesedés gyanúja esetén fontos megmérni a vér homocisztein-szintjét és a vérzsír-értékeket. A vizeletvizsgálat inkább a hajlamosító vesebetegségek kizárását célozza.

Kezelés

  
 

Beültetett érszakasz (1.) csatlakoz-
tatása (3.) a beteg saját eréhez (2.)

 
Mivel az érelmeszesedést legtöbbször már a szervkárosodás periódusában ismerik fel, a kezelés célja is a célszerv működésének rendezése (infarktus, agylágyulás, stb. gyógyítása).

Az erek meszes belhártyáját érsebészeti műtéttel lehet eltávolítani (endarterektómia), ha az ér elég nagy. Kisebb erek esetében a szűkült szakaszt érprotézisekkel cserélik ki. A koszorúér-elzáródások kezelésében központ helyet foglal el a "coronaria by-pass" műtét. Ilyenkor a beteg lábszárából vett saját érrel kerülik meg az elzáródott szakaszokat.

Olykor speciális eszköz segítségével (pl. felfújható ballonnal rendelkező érkatéterrel) a szűkült ér mechanikus tágítása is elegendő lehet. A beavatkozás az értágító műtét. A koszorúér tágítására alkalmas módszer a PTC, a perkután transzlumináris koronária-plasztika. Máskor az elzáródás megelőzésére apró csövet ("stent") ültetnek a szűkült szakaszba.

Természetesen bármilyen műtéti beavatkozást történik is, nem szabad megfeledkezni azokról az életmódbeli szabályokról és gyógyszerekről, amelyek az érelmeszesedés progressziójának lassítására alkalmasak, és amelyeket a megelőzésnél részleteztünk.

Életfontosságú szerv károsodása (pl. szívinfarktus, agylágyulás) esetén a prognózist a szervkárosodás mértéke szabja meg. Sajnos a károsodások következménye általában komoly. Időben végzett sikeres érsebészeti beavatkozások esetén a beteg életkilátásai és életminőségét lehet még normalizálni.

Megelőzés

A betegség progressziója többféle módon is lassítható, bár a folyamat nem gyógyítható. A megelőzés legfontosabb eszközei:
  • Fordítson gondot a helyes, koleszterinszegény táplálkozásra.
  • Ha magas az LDL-koleszterin szintje, ne hanyagolja el a gondozást, szükség esetén szedjen gyógyszert.
  • Tartsa rendben a testsúlyát.
  • Sportoljon rendszeresen.
  • Kerülje a dohányzást és a drogokat.
  • Az esetleges hajlamosító alapbetegségek gondozása létfontosságú (pl. cukorbaj)
  • Kerülje a stresszes életformát.
  • Gondoztassa a vérnyomását.

Hasznos tudnivalók

Az atherosclerosisban az érelzáródás folyamata lassan zajlik, de már korai stádiumban is vannak figyelemfelhívó jelei. Az alsó végtag artériás elzáródását jelzik a hideg lábak, lassan gyógyuló apró sebek, fekélyek, zsibbadás. Ilyen esetben érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, hogy az esetleges műtétre elegendő idő maradjon. Műtétre várva fontos, hogy kerüljük a vérhiányban szenvedő végtag sérüléseit, csak kényelmes, puha lábbelit használjunk. Fontos lehet az érintett testfelületek melegpakolása is, részben az értágító hatás miatt, részben a szövetek életképességeinek javítására.

Régi hiedelem, hogy az alkohol véd az érelmeszesedéssel szemben. Az igazság, hogy napi legfeljebb 3 dl bor növeli a máj HDL-termelését, de e fölött már májkárosodással kell számolni, aminek hatására csökken a HDL-termelés.

A változókori ösztrogénpótlás javítja a vérzsír-értékeket, és közvetlenül is védi az érfalat. A változókor szakszerű gondozásával az érelmeszesedés folyamata jelentősen lassítható.

Kategória: Szív- és érrendszeri betegségek

Kapcsolódó gyógyszerek

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag