Csernobil: három ember mentette meg Európát

Európa nagy része radioaktív sivataggá változott volna, ha három csernobili búvár nem merül le a biztos halálba - írja az Index.hu a tragédia évfordulóján.

1986. április 26-án, éjjel egy óra 23 perckor felrobbant a csernobili atomerőmű: az így keletkező tűz három napig tartott, rengeteg szennyeződés, radioaktív anyag jutott a levegőbe.

Mint az katasztrófának . Az első robbanás után egy másik, az előzőnél is komolyabb fenyegetés is megjelent az atomerőműnél: egy vészhelyzetekben használt medence a robbanás szélén állt. A reaktorban agyag, homok és bór gyűlt össze, így próbálták megfékezni a tüzet. Ám az eredmény lávaszerű anyag lett, felgyűlt a reaktormag körül, amely lassan átégette volna magát, elérve az alatta található vizet. Ha odáig eljutott volna, a keletkező gőz, tömeges robbanások, az abból keletkező radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.

A radioaktív sugárzás azért veszélyes, mert megváltoztathatja az emberek, állatok, növények szervezetében a molekulákat és erősen reaktív molekulákat hozhat létre. Az örökítőanyagot is érinti a változás, aminek rákbetegség lehet a következménye. (Normál körülmények között is keletkezhetnek úgynevezett erősen reaktív molekulák, de kisebb mennyiségben, így a test ezeket antioxidánsokkal képes kontroll alatt tartani.) Az egyetlen mód, hogy megszabaduljanak ettől a víztől, az volt, ha kinyitják a kapukat, leeresztik a medencét. Ezt viszont csak úgy lehetett megoldani, hogy valaki alámerül az erősen radioaktív és szennyezett vízbe. Három férfi jelentkezett, az atomerőmű két mérnöke, és egy csernobili munkás - tisztában voltak a veszélyekkel , mégis lemerültek egy alap búvárfelszereléssel. A merülés nélkül a későbbi jelentések szerint egyértelműen robbanás következett volna be. A búvárok két héttel később haltak meg egy moszkvai kórházban.

A világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának még ma is komoly egészségügyi utóhatásai vannak Ukrajnában. A sugárszennyezés a második generációban, vagyis a katasztrófa túlélőinek gyermekeinél jelentős arányban okoz vérrákot, cukorbetegséget, törpenövést.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Élet anafilaxiával
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +20 °C
Minimum: +12 °C

Az északi tájakon a felhős időt követően főleg délután egyre többfelé kisüt a nap, a déli, délkeleti országrészben ezzel szemben erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés. Reggel még többfelé valószínű főleg eső, zápor, majd az északi tájakon csökken a csapadékhajlam, viszont délen, délkeleten - nagyobb számban délután - záporok, zivatarok várhatók, helyenként felhőszakadással. Az északi, északkeleti szél többfelé lesz élénk, záporoktól, zivataroktól függetlenül a Nyugat-Dunántúlon helyenként erős. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 18 és 23 fok között valószínű, ennél északnyugaton hidegebb, a Dél-Alföldön viszont kissé melegebb lehet az idő. Fronthatás napközben nem okoz kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra