Tünetek

A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.

Májmegnagyobbodás tünetei és kezelése

Mi a májmegnagyobbodás?

Májmegnagyobbodásról akkor beszélünk, ha a máj mérete nagyobb a szokásosnál. Normál esetben ez a szerv maximum a bordák alsó ívénél tapintható, de előfordul, hogy már ott sem: ha ezen a határon néhány centivel már túllóg, májmegnagyobbodásról van szó. A májbetegségek többsége valamilyen mértékű megnagyobbodással jár, legalábbis kezdetben. Maga a szerv a betegségek végstádiumban kezd el zsugorodni, mert a benne lévő kötőszövet (hegszövet) a megnagyobbodott szervet elkezdi összehúzni. Ezt az állapotot nevezzük májzsugornak.

Tünetek

A májmegnagyobbodás előfordulása és okai

Magyarországon leggyakrabban a túlzott alkohol- és zsírfogyasztás okoz májmegnagyobbodást; utóbbit a máj elzsírosodásaként vagy zsíros elfajulásaként is emlegetik. A statisztikák elég rémisztőek: mivel a hazánkban élő alkoholisták számát egymillió főre becsülik, nagyjából ennyire tehető azok száma is, akiknek emiatt a mája megnagyobbodik. Az ok okozati összefüggés ez esetben szinte magától értetődő, lévén jelentősebb alkoholfogyasztás mellett a májmegnagyobbodás szinte elkerülhetetlen. Ugyancsak magasak a számok az elhízás esetében: hazánkban a súlyfelesleggel küzdők arányát 30 százalékosra teszik, a jelentősebb elhízásnak pedig szintén magától értetődő velejárója a májmegnagyobbodás.
A két fő ok mellett vírusfertőzések és egyéb károsodások is okozhatnak májmegnagyobbodást. Tipikusan ilyen a krónikus hepatitis C-fertőzés, amelynél a szerv először megnagyobbodik, majd ezt a méretet hosszú időn keresztül tartja, míg végül májzsugor következik be. E betegség előfordulása Magyarországon 1 százalék alatti, míg a szintén májmegnagyobbodást okozó hepatitis B gyakorisága 0,5 százalék alatti.
Májmegnagyoboodást elsősorban az elhízás és az alkohol okozhat
Májmegnagyoboodást elsősorban az elhízás és az alkohol okozhat
Ugyan a heveny, tehát hirtelen kialakuló májgyulladásoknál is előfordul megnagyobbodás, jellemzőbb, hogy inkább az utóbbiakat, tehát a krónikus gyulladásokat jellemzi ez a tünet. Ritkán, de anyagcsere-betegségek is okozhatnak májmegnagyobbodást, de kiválthatnak ilyesmit egyes gyógyszerek és mérgek is.
A májdaganat nem okoz májmegnagyobbodást, maga a daganat a már eleve megnagyobbodott májban képződik. A primer májdaganat igen ritka, az ilyesmi leggyakrabban vírusfertőzés következménye. A másik eset, hogy a daganat áttétes: ilyen esetben az áttétes daganat okozhat májmegnagyobbodást. Ez esetben a legsürgetőbb egészségügyi probléma viszont nem a máj megnagyobbodása, hanem az az egyéb daganat, amely áttétet ad a májban.

A májmegnagyobbodás tünetei

Az esetek többségében a májmegnagyobbodás teljesen panaszmentes, maximum olyan jellegtelen tünetei kísérik, mint például a hasi puffadás, az emésztési zavar, az enyhe hányinger, a fáradékonyság és a munkaképesség csökkenése. Utóbbiakat mind a májműködés romlása okozza. A szimptómákkal a probléma az, hogy ilyesmi, főleg idős korban amúgy is gyakran jelentkezik, így az érintetteknek nem feltétlen tűnik föl a rendellenesség: sokszor csak a gyógyulás után észlelik azt, hogy javul az állapotuk.
Az abszolút panaszmentes, vagy csak jellegtelen tüneteket okozó szakasz nagyon sokáig tart, komolyabb bajok csak nagyon hosszú idő után jelentkeznek: az elhízásnál és az alkoholizmusnál ez egyaránt több évtizedet jelent, a hepatitis C tünetmentes időszaka szintén 20-50 év. Miután a máj állapota nagyon hosszú időn keresztül folyamatosan romlik, már a jellegzetes panaszok is fellépnek: ilyenkor már jelentősebb hasi fájdalom érezhető, emellett pedig hasvíz is megjelenik. Agyi működési zavar, sárgaság és vérzékenység is felléphet, az érintettek vért is hányhatnak.

A májmegnagyobbodás diagnózisa

A diagnózis első lépése mindig a fizikális vizsgálat, a has megtapogatása: májmegnagyobbodáskor a vizsgálatot végző orvos kezét belégzéskor már "megüti" a májszél. Fontos adat az is, hogy a szerv mennyire tömött, mennyire puha: a puha megnagyobbodás heveny gyulladásos folyamatra vagy zsírmájra utal. A vizsgálat során az orvos megadja azt is, hogy a szerv széle mennyivel haladja meg a bordaívet.
A fizikális vizsgálatot a képalkotó diagnosztikai eszközök követik: első körben elegendő az ultrahang, a máj nagysága már azzal is pontosan meghatározható. Ha a megnagyobbodás az ultrahang szerint diffúz, tehát nincs szó daganatról, látszanak az epeutak is, azok pedig nem tágabbak, akkor CT-re és MR-re nincs szükség.
Az ultrahangot követően vérvizsgálatokkal megnézik, van-e anyagcsere-eltérés vagy vírusfertőzés. Ezt követően fontos vizsgálati eszköz a fibroscan, amellyel a máj kötőszövet- és zsírmennyisége pontosan meghatározható. Ez azért fontos adat, mert a zsír a májmegnagyobbodás egyik oka, míg a kötőszövetesedés annak a következménye. Mindezek alapján nagy biztonsággal megállapítható, hogy mi okozza a májmegnagyobbodást.

A májmegnagyobbodás kezelése

A kezelés minden esetben a kiváltó ok kezelését jelenti: alkohol esetében ez alatt az absztinencia értendő, míg súlyproblémák esetében az életmód rendezése. Ha a problémát valamilyen anyagcsere-eltérés okozza, akkor azt kell kezelni. Ha daganatról van szó, akkor azt kell megszüntetni, eltávolítani.
A régebben nagy valószínűséggel végzetes hepatitis C nemrég vált gyógyítható betegséggé: ma már olyan gyógyszer-kombinációk is léteznek, melyekkel szinte mellékhatás nélkül, több mint 90 százalékos eséllyel teljes lehet a gyógyulás. A régebbi készítményekkel ez az arány csak 40-50 százalékos volt, és mellékhatásai is sokkal súlyosabbak voltak.

A májmegnagyobbodás gyógyulási esélyei

Ha a májmegnagyobbodás kiváltó okát sikerül hatékonyan kezelni, a gyógyulás teljes lehet, lévén a máj jól regenerálódó szerv. Az viszont gond, hogy a problémát sokszor csak a végső tüneteknél, tehát a vérhányás, sárgaság jelentkezésekor ismerik fel: ilyenkor már nem jók a kilátások, megoldást sokszor csak a nehezen elérhető májátültetés jelenthet. Erre az esélyek nem túl nagyok: Magyarországon évente mindössze 50-100 májátültetés történik, májbetegségben pedig évente 5 ezer beteg hal meg. A májbetegségeknek tehát semmiképpen nem megoldása a szervátültetés.

A májmegnagyobbodás megelőzése

A megelőzést a megfelelő életmód, az elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése segítheti. Mivel a hepatitis C fertőzés terjedését a kábítószer-használók körében a fertőzött fecskendők is segítik, fontosak lennének a tűcsere programok is.

A májmegnagyobbodás szövődményei

A nem megfelelő májműködés miatt elbutulás, agyi működési zavar léphet fel, de szövődmény a hasvíz képződése is. Vizenyő az albuminhiány (ez a fehérje a májban termelődik, többek közt akadályozza, hogy a folyadék kiszivárogjon az erekből) következtében a lábban is megjelenhet, a májbetegség miatt pedig romlik a hasi keringés. Mivel a véralvadási faktorokat a máj termeli, azokból is kevesebb lesz, ami más területen is vérzékenységhez vezethet. Másrészt a trombociták is fokozottan pusztulnak a lépmegnagyobbodás következtében (ez a szerv a májjal együtt nagyobbodik meg), ami szintén árt a szervezetnek.

Sokan a májbiopsziától való félelem miatt nem mennek el időben hepatológiai centrumokban, pedig erre a vizsgálatra ma már általában nincs szükség: a vérvizsgálat, az ultrahang és a fibroscan általában elegendő ahhoz, hogy tisztázzák a májbetegség kiváltó okát. Biopsziával történő szövetmintavételre ma már csak elvétve van szükség.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Makara Mihály hepatológus és belgyógyász főorvosnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.