Koponyalékelés

 Szabó Emese

 

 dr. Buda Botond neurológus szakorvos, c. egyetemi docens, igazságügyi neurológus szakértő

 

Rövid leírás (Mi ez a beavatkozás?)

A koponyalékelés kifejezést a köznyelv olyan sebészi beavatkozásra használja, amelynél a koponyát megnyitják. Erre szinte mindig amiatt van szükség, hogy az agynyomás fokozódását – amit a legtöbbször balesetek miatti koponyaűri vérzés okoz – megszüntessék, annak káros, végzetes következményeit kivédjék.

Egészen mást jelent a koponyalékelés a szakemberek számára: ha a kifejezést orvosok, régészek, antropológusok hallják, gondolataik egyértelműen a ködös múltba mennek vissza, ezt a kifejezést ugyanis kizárólag a trepanáció nevű beavatkozásra használják. Ennél a koponya különböző részein ütöttek különböző alakú lékeket már több ezer évvel ezelőtt. Ez a téma komoly kutatási terület, sok régész, paleoantropológus és orvos foglalkozik vele. A Kárpát-medencében kifejezetten nagy múltja volt a trepanációnak, a honfoglaláskori csontleletek több mint 10 százalékán megtalálható a nyoma. A bőséges csontanyag miatt a világ minden pontjáról érkeznek kutatók Magyarországra.

Mikor alkalmazzák?

Köznyelvi értelemeben vett koponyalékelést a leggyakrabban balesetek, traumák miatt végeznek. Ilyenkor térfoglaló vérzés indul be, ami a koponyában életveszélyes, hiszen a vér belül nem fér el, nyomni kezdi a létfontosságú területeket. A fő veszélyt az adja, hogy az agyállomány csak egy úton tud kitérni a nyomás elől: ha elindul a koponya alján lévő, gerincvelőbe nyíló öreglik felé. Ez ezért lehet végzetes, mert az agy alsó részén található az agytörzs, ami az öreglikba elsőként csúszik be, majd oda be is ékelődik. Ez az agyterület ceruzaelem méretű, de tele van életfontosságú funkciókkal, vezérlőközpontokkal. Ezek közül a legfontosabb a légzésközpont, de ilyen a szívfrekvencia és a nyelés szabályozása is. Ha ez a terület beékelődik, negyed óra alatt katasztrófa következhet be. Emiatt van ilyen helyzetekben sürgősen szükség koponyalékelésre, koponyamegnyitásra.

Előfordul, hogy az agynyomás fokozódását nem vérzés okozza, hanem olyan tompa sérülés, ami agyállomány-duzzanathoz vezet. Ilyenkor a probléma szintén a nyomásfokozódás, a feszülés, amit koponyamegnyitással lehet megszüntetni. A harmadik helyzet a nagy kiterjedésű oxigénhiányos stroke, ami hatását tekintve olyan, mint egy trauma. Nem vérzéses, hanem iszkémiás (oxigénhiányos) stroke is okozhat nyomásfokozódást, mert amiatt agyi ödéma alakulhat ki. Ilyenkor szintén szükség lehet a koponya megnyitására.

A trepanáció néven emlegetett koponyalékelést normális, civilizált körülmények között nem végzik, a történelem előtti időkben – több ezer évvel ezelőtt, de vannak 10 ezer évvel előtti nyomok is – viszont a Föld minden területén ismerték. Magyarországon erről a honfoglalás idejéből van rengeteg adat. A jelképes koponyalékelés kis túlzással hungarikumnak is nevezhető, nyomait rengeteg történeti csontanyagon felfedezték. A koponyákon lehet látni, hogy a honfoglalás tájékán, a 10. században 12-13 százalékos gyakorisággal fordult ez a beavatkozás: a régészek több mint minden tizedik feltárt koponyán felfedezték a nyomait, függetlenül attól, hogy férfiról van nőről van szó. Ez az arány a Föld egyéb területeihez képest nagyon magasnak számít. A trepanációnak még a 14. század környékén is vannak nyomai, de a leggyakoribb egyértelműen a honfoglalás környékén volt Magyarországon.

A régészek, paleoantropológusok között évszázados vita van arról, hogy évezredekkel ezelőtt mi miatt végeztek ilyen koponyalékelést. Biztosan azt lehet tudni, hogy kétféle trepanáció létezett, a csontanyagon két típus figyelhető meg. A világban és a Kárpát-medencében is voltak olyan koponyalékelések, amelyek ősi idegsebészeti beavatkozásnak tekinthetők. Ezeket valószínűleg életmentő célból végezték, harci sérülésekhez vagy más okokhoz köthető koponyaűri bevérzéseknél, amiatti nyomásfokozódásnál. Ilyenkor ténylegesen is eltávolítottak egy koponyacsont-darabot, a trepanáció ezen típusát ez különbözteti a szimbolikus vagy rituális trepanációtól.

A rituális trepanációról sokkal kevesebbet tudunk. Ezeknél csak kisebb, szimbolikus sérüléseket ejtettek a koponyán, a koponyacsontot nem is feltétlen távolították el. A kicsi sérülések izgalmas formájúak, bemeneti nyílásaik háromszög alakúak, vagy éppen a távol-keleti harcművészek dobócsillagjához hasonlatosak. Ezek a jelképes trepanációk szépen begyógyultak, de nyomuk megmaradt. Itt a háttérben rituális okokat sejtenek a kutatók, kizártnak tartják, hogy a beavatkozást mai értelemben vett gyógyító célból végezték. Az ugyanakkor lehetséges, hogy ez a fajta trepanáció egyfajta sámáni, gyógyító rituálé része lehetett. Egyes elképzelések szerint a rossz szellemeket akarták távozásra kényszeríteni a módszerrel. Ezeket az elméleteket erősíti az is, hogy a csontleletek szerint a trepanáció a kereszténység felvételét követően egyre ritkábbá vált a Kárpát-medencében.

Hogyan kivitelezik a beavatkozást?

Ha a köznyelvi értelemben vett koponyalékelésre vészhelyzet miatt van szükség, a koponyán elektromos kézi fúróval furatot készítenek. Egy kis kórházban más eszköz jellemzően nem áll rendelkezésre, és a technikai, személyi feltételek sem adottak ahhoz, hogy a beavatkozást műtőcsapat végezze. Viszont mivel a koponyalékelés élet-halál kérdése – például mert egy órán belül meg kell oldani, hogy csökkenjen az agynyomás –, ilyenkor is elvégzik. A fúrással egyfajta lékelés történik, az agykamrába pedig egy szalmaszál vékonyságú csövön keresztül jutnak be. Ez nem okoz különösebb agyállomány-roncsolódást, az orvosok tudják, hol van a koponyán olyan hely, ahol a legkisebb rizikó mellett tudnak behatolni. Ha sikerül a bejutás, a problémát okozó agyvíz szabadon távozhat.

Ha a technikai és személyi feltételek adottak, más módon történik a koponyamegnyitás. Ilyenkor szó szerint körbefűrészelnek és kiemelnek egy jellemzően négyzetes alakú koponyacsont-darabkát. Ez a koponya szó szerinti megnyitását jelenti. Az eszköz, amivel végzik, leginkább flexhez hasonlítható orvosi fűrész, aminek pengéi nagyon finomak. A megnyitott területet egy darabig csak a fejbőrrel fedik vissza, de a kivágott koponyadarabka (ezt az eltávolítás után megfelelően tárolják) később visszailleszthető, vissza tud forrni. Ha ez nem megoldható, titánlemezzel, egyéb anyaggal pótolják. A megnyitott terület magától nem tud behegedni, annál mindig nagyobb (minimum egy csecsemőtenyérnyi) a mérete.

Mennyi időt vesz igénybe?

A vészhelyzeti koponyalékelés egy-két perc alatt kész, a fúrást és a vékony cső behelyezését egy rutinos szakember ennyi idő alatt is el tudja végezni. A hagyományos koponyamegnyitásnál időt tudnak szánni műtéti előkészületekre, a megnyitandó terület leborotválására. Maga a koponyamegnyitás nem tart tovább 15 percnél.

Milyen szakorvos végzi?

Ha van mersze és kellő jártassága, vészhelyzetben bármilyen orvos végezhet koponyalékelést, de rutinszerűen mindig idegsebész kivitelezi a beavatkozást. Komoly agysérülésnél emiatt igyekeznek helikoptert küldeni, és azzal nagyobb egészségügyi centrumba vinni a beteget. Ha a beavatkozást altatásban végzik, szükség van altatóorvosra is.

Hogyan kell rá készülni?

Mivel a koponyalékelés jellemzően vészhelyzeti megoldás, a beteg nem tud rá készülni. Ha nem sürgősségi a beavatkozás, a szokásos műtét előtti szabályok az érvényesek.

Mire kell utána figyelni?

A koponyamegnyitás utáni teendők attól függnek, mi miatt volt szükség a megnyitásra. A teendők jellege is az októl függ, nem magától a koponyalékeléstől. Stroke után például rehabilitációra lehet szükség, és hasonló a helyzet traumák után is.

Milyen veszélyei lehetnek?

  • Ha a koponyalékelésre vészhelyzet miatt van szükség, és a koponyán csak kézi fúróval tudnak furatot készíteni, nagyobb a fertőzésveszély. Ilyenkor a pici lyukon jó fertőtlenítés mellett is besodródhatnak kórokozók az agykamrába, ami komoly központi idegrendszeri fertőzést okozhat. Kockázat az is, hogy a pici lyukon nem látják, mi történik az agyfelszínen. Emiatt ezt a fajta agynyomás-csökkentést csak életmentési célból szokták alkalmazni, ha nem adottak a technikai és személyi feltételek a műtéti megoldáshoz.
  • A műtéti körülmények között végzett koponyafeltárás rizikója abból adódik, hogyha az agy nagyon duzzad, és elkezd kifelé tágulni, még egy viszonylag nagy nyílás esetében is sérthetik a csontszélek élei. A kicsi, keskeny nyílás amiatt nem ajánlott, mert olyankor ez a rizikó nagyobb, az éles csontszélek könnyebben okoznak bajt, az agy kitüremkedő területe könnyebben nekik feszül.
  • Az évezredekkel ezelőtt végzett trepanációba nyilván jó néhányan belehaltak, de a beavatkozás sokszor életmentő volt. Azt nem mindig lehet kideríteni, hogy az érintettek mi miatt vesztették életüket, de sokszor egyértelmű, hogy nem trepanáció miatt (ami a kor színvonalához képest hatalmas sebészi teljesítmény volt), hanem annak dacára haltak meg. A halál amiatt következhetett be, mert maga a koponyaűri kórfolyamat végzetes volt, a vérzést nem lehetett csillapítani.
  • A leletekből az is látszik, hogy az életmentő trepanációk kisebb hányadánál haltak meg a beavatkozás szövődménye vagy nem szakszerű kivitelezése miatt. Ezek a beavatkozások mai szemmel nézve is meglepősen szakszerűek voltak évezredekkel ezelőtt. Ha a beteg nem épült föl, az inkább amiatt történt, mert nem tudtak védekezni a szepszisek, fertőzések ellen, nem volt megfelelő a higiénia. A kiásott, feltárt koponyák alapján nagyon sok volt a gyógyult trepanált. Róluk a kutatók paleoantropológiai módszerekkel egyértelműen meg tudják mondani, hogy a beavatkozás után évekig, évtizedekig éltek. Rengeteg ilyen koponyát találtak a Kárpát-medencében is, a honfoglalás idejéből. Azokon is egyértelmű, hogy gazdáik jóval később haltak meg természetes okok miatt.

Jár vele fájdalom?

Ha komoly vészhelyzet van, érzéstelenítés nélkül is elvégzik a beavatkozást, ami ilyenkor értelemszerűen fájdalommal jár, viszont azokban a helyzetekben, amikor erre szükség van, ez a beteg legkisebb problémája. Ha van minimális idő előkészületekre, fúrás előtt tudják érzésteleníteni a hajas fejbőrt. A hagyományos koponyafelnyitást végezhetik altatásban is, így az fájdalmat nem jelent.

A cikk elkészítéséhez segítséget nyújtott dr. Buda Botond neurológus szakorvos, c. egyetemi docens.



Utolsó módosítás: 2020.03.09.

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+24, +29 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt a napsütésé lesz a főszerep, kellemes időre számíthatunk.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag