A visszeresség, a vénás betegségek a hazai lakosság 20 százalékát érintik. A visszerek kialakulásában szerepet játszik az állandó megterhelés, az álló foglalkozás (pincérek, fodrászok, bolti eladók nagyobb veszélyben), de az öröklött hajlam is nagy szerepet játszik. Hogy miként kell kezelni a visszérbetegséget, mik a tünetei, és miért nem szabad félvállról venni a tüneteket, arról Tudástárunkban tájékozódhat.
A visszérbetegség a magyar lakosság csaknem 20 százalékát érinti, főleg nőknél, azon belül is a már szült, 30-40-évesnél idősebb korosztálynál gyakori a kialakulása. A kezdeti, még enyhe, figyelmeztető tüneteket sokan nem veszik komolyan – így például a pókhálóvénák megjelenését –, és csak akkor eszmélnek, amikor már kidudorodó, kanyargós értágulatok csúfítják a lábukat.
Statisztikák szerint az amerikai felnőttek 20 százaléka visszeres lábakon jár, jórészt az életmódjuk miatt. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a legtöbben hosszú órákon át ülnek a számítógépnél a munkahelyükön, aztán hosszasan autóznak, amíg hazaérnek, otthon pedig leülnek tévézni. Nincs ez másképp nálunk sem, a mozgásszegény életmódhoz kapcsolódó betegségek a magyar lakosságot is sújtják. Ilyen a visszér is, amely jóval túlmutat az esztétikai problémán.
Régóta elterjedt tévhit, hogy annak lesz visszeres lába, aki munkája során naphosszat áll. Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy az összes tanár, orvos, nővér, fodrász és pincér visszeres lábakkal szaladgál. Ez azonban egyáltalán nincs így: az ülőmunkát végzők is érintettek lehetnek. A háttérben pedig még egy annál is egyszerűbb tényező áll, mint amire gondolnánk.
Visszérműtét után fennáll az általános szövődmények kialakulásának esélye - vérzés, sebgyógyulási zavar, sebfertőzés, a műtéti területen kialakuló vérömleny stb. A további esetleges kockázatokról és azok mértékéről dr. Kökény Zoltán beszél.
Mit jelent a sztázis ekcéma és hogyan lehet harcolni ellene? Erre válaszol szakértőnk, dr. Sinka-Pálinkás Rita bőrgyógyász.
Általában napos, felhőmentes idő várható, csupán északnyugaton, északon időszakosan kevés fátyolfelhő, illetve keleten, északkeleten gomolyfelhők lehetnek az égen. Estére utóbbiak feloszlanak, északnyugaton ugyanakkor felhősödés kezdődhet. Csapadék nem lesz. A délies szél az Észak-Dunántúlon megélénkül, az északnyugati határ közelében olykor akár erős lökések is kísérhetik, majd estére mindenütt mérséklődik a légmozgás.A csúcshőmérséklet jellemzően 25 és 28 fok között alakul. Késő estére 12 és 21 fok közé hűl le a levegő. Szerdán nem érvényesül markáns fronthatás, de a magasban zajló melegedés miatt így is felléphetnek kellemetlen panaszok a frontérzékenyek körében.
