Óraátállítás

Az óraátállításra mindannyian máshogy reagálunk, de az biztos, hogy a biológiai óránk és az egészségünk is megérzi. Egyes tanulmányok szerint a nyári időszámításra való áttérés első néhány napjában kimutathatóan magasabb a közlekedési balesetek és a szívinfarktusok száma.

Hiába a környezetvédelmi szempontok, az energiatakarékosság és a hosszabb nappalok - az, hogy vasárnap hajnalban "elvesztünk" egy órát az életünkből, átmenetileg megterheli a szervezetet. Szerencsére van mód zökkenőmentesebbé tenni az átállást!

Az idén március 25-én, vasárnap kell átállítani az órákat. A rossz hír, hogy kevesebbet fogunk aludni, viszont tovább marad fent a nap.

Energiamegtakarítás? Egy órával több természetes fény? Kevesebb baleset és bűncselekmény? Talán nem is gondolnánk, de mindezekre egyformán hat az óraátállítás - akárcsak szervezetünkre.

Sokak számára jó hír, hogy az óraátállításnak köszönhetően vasárnaptól egy órával többet alhatunk. Az azonban már kevésbé örömteli, hogy a plusz pihenőidő testünk bioritmusára is hatással van.

Tavasszal és ősszel is átállítjuk óráinkat, azonban a rohanó életvitelünkkel eleve felforgatott szervezetünket ezzel évente kétszer - hosszabb-rövidebb időre - még jobban megbolygatjuk.