Félelem

Amikor közeledik a baj, mit tesz? Elmenekül? Elbújik? Úgy tesz, mintha semmi sem történne? A legújabb kutatás szerint az, ahogyan érzelmeinket jó és rossz időkben szabályozzuk, befolyásolhatja a szorongás mértékét.

Egy tanulmányban olyan internetes videómegosztó oldalakra feltöltött felvételeket elemeztek, melyeken síró, rettegő és szorongó gyerekek és tizenévesek szerepelnek, miközben éppen a fogorvoshoz mennek.

Egy friss kutatás szerint azok a gyerekek, akik soha nem kerülnek ijesztő helyzetbe, nagyobb valószínűséggel válnak szorongóvá.

A poszttraumás stressz áldozatai, ha bármilyen, számukra ijesztőnek tűnő dolgot látnak, azonnal megrémülnek, hiába vannak tudatában annak, hogy amúgy teljesen biztonságos helyen tartózkodnak és nincs mitől félniük.

Szinte már hétköznapi történet, ha valaki azt ecseteli, légszomja van a metrón, a liftben, vagy irtózik a pókoktól. De hallott már a bankkártya- vagy a szállodafóbiáról? Bizony, egyre több dolog vált ki szorongást belőlünk.

Anna tengerentúli nyaralásra indult, de folyvást azon aggódott, mi lesz, ha odafönn bepánikol, vagy ha a gép meghibásodik. A repülőút maga volt a pokol. Megfogadta, hogy soha többé nem ül gépre. Ez lenne a megoldás?