Alváshiány

Hétköznapokon átlagosan napi fél óra alvástól fosztja meg az embereket a munkájuk - állítják svéd kutatók, akik szerint a munkáltatóknak érdemes lenne megfontolniuk a későbbi vagy rugalmas munkakezdés lehetőségét.

Az alváshiány az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma napjainkban: bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát.

Hiába ébredünk fel időben, az ágyból való kikászálódás számtalan ok miatt komoly erőfeszítést kíván. Alvásspecialista orvosok szerint azonban vannak olyan módszerek, amelyekkel megnyerhetjük a reggeli álomdémonok elleni harcot.

Egy-egy nyugtalanul telt éjszaka mindenkinek nyomot hagy a másnapi közérzetén és teljesítményén, ha azonban tartósan jelentkezik a probléma, úgy sokkal súlyosabb következményei is lehetnek. Számos kutatási eredmény igazolja például, hogy a kialvatlanság testsúlyunkra is negatív kihatással lehet. Lássuk, miként.

Súlyos egészségügyi kockázatai vannak annak, ha nem alszunk eleget. A többi között nő az elhízás, a cukorbetegség, a storke, sőt az Alzheimer-kór kialakulásának esélye is. Összegyűjtöttük mit kockáztatnunk, ha az alvásidőnkön spórolunk.

A kevés alvás jelei általánosan ismertek: fáradtság, kimerültség, koncentrálási nehézség, esetleg ingerlékenység. Az elhúzódó alváshiány következményeit - ideértve a zavartságot, a paranoiát és hallucinációkat - azonban csak kevés ember tapasztalja meg. A rossz alvás mégis sokmillió ember életét keseríti meg, így az okok megértése alapvetően fontos.