Állami Egészségügy

Mintegy húszmilliárd forint lesz elérhető egészségügyi intézmények számára olyan fejlesztések és szakmai képzések megvalósítására, amelyek a betegek biztonságot növelik.

A várólista a magyar egészségügy legkellemetlenebb jelenségei közé tartozik, hiszen akár diagnosztizálásra, akár beavatkozásra vagy járóbeteg-szakrendelésre kell várni, rendkívül frusztráló, ráadásul táptalaja a korrupciónak. Sinkó Esztert, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettesét kértük helyzetelemzésre.

A kórházakban, pláne a fővárosban nehéz olyan szakorvost találni, akinek ne lenne magánpraxisa, és a magánrendelőkben sem akad sok olyan doktor, aki időnként ne bukkanna föl az állami szektorban. Messze nem a hálapénz kontra jól fizető magánrendelés kérdéskörről van szó - olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Ha elkészül a három szuperkórház Budapesten, saját területükről a nap 24 órájában fogadniuk kell a mentőket és a legbonyolultabb eseteket. Így a jövőben nem fordulhat elő, hogy valaki azért bénul le agyvérzés miatt, mert nem sikerül négy órán belül rögeltávolító kezelést kapnia.

Magyarországon az egészségügyi ellátásban óriási különbségek vannak. Nemcsak a fizetős és az állami szolgáltatások eltérése lehet hatalmas, hanem vannak vidékek, ahol az alapvető ellátás is hiányzik. Vajon szükségszerű ez a helyzet, vagy felszámolandó? - többek között erre a kérdésre is reagált Pogátsa Zoltán közgazdász, az európai jóléti modellek ismert szakértője.

Magyarországon évről évre csökken a háziorvosok száma, ezzel együtt emelkedik a tartósan betöltetlen praxisoké. Egyéb tényezőket is figyelembe véve az látszik, a nem is olyan távoli jövőben akár másfél millió ember maradhat háziorvos nélkül.