Az alapellátás és a népegészségügy nyert az új költségvetésen

Az Országgyűlés június 15-én fogadta el a 2018-as költségvetést . A büdzsé 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett. A jövő évi költségvetés bevételi főösszege 18 751 milliárd 458,2 millió forint, a kiadás főösszege 20 112 milliárd 108,4 millió forint, a költségvetés hiánya pedig 1360 milliárd 650,2 millió forint.

Az egészségügyre valamivel több jut majd, mint idén. A jövőre 1660 milliárdosra növekedő összeg bővülését az E-Alapban található 178,3 milliárdos, illetve az EMMI költségvetési fejezetében lévő 42,8 milliárd forintos plusz adja. Az alapellátás 16,8 milliárd forint többlettel számolhat jövőre. Ez a pénz részben a háziorvosokhoz kerül - bár még nem tudni, hogy a pluszpénzt a szokásos rezsitámogatásként kapják-e meg vagy a minőségi munkára ösztönző indikátorrendszer valamilyen közbeiktatásával -, de jut belőle plusz 2 milliárd a védőnőknek, illetve 500 millió a jövőre működésbe álló kollegiális vezető rendszer működtetésére. Népegészségügyre 9 milliárd forinttal fordítanak többet, mint idén.

Ismét meghirdetik a kórházak működését javító pályázatot - ennek kerete 3 milliárd forint -, míg az egynapos ellátás kasszáját 2 milliárddal bővítik. A kórházak azonban a jövőben nem kérhetnek pénzt azokért a szerződésekért, amelyekben háttérintézményi feladatot vállalnak bármely, egynapos sebészeti beavatkozást végző szolgáltatónak, legyen az akár magánintézmény. A mentők 4 milliárdos fejlesztésben részesülnek, és a betegszállítóknak is jut 10 százaléknyi többletforrás. A rezidens ösztöndíjakhoz további 1 milliárdot, a szakdolgozóknak szóló Mihalicza-ösztöndíjra 1,150 milliárd forintot különített el a költségvetés.

Tavalyhoz képest újabb három hellyel hátrébb került Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsorában, ami arra volt elég, hogy hazánkat még a sereghajtó Görögország is leelőzze. Magyarország 575 ponttal a 30. a 2016-os EHCI listán, azaz három hellyel került lejjebb a ranglistán hazánk a 2015-ös évhez képest. Csehország az első kelet-közép-európai ország, amelyik felzárkózott a jól teljesítő nyugat-európai országokhoz, 2016-os 780 pontja mindössze 6 ponttal kevesebb, mint az őt megelőző Svédország összpontszáma. Szlovénia 740 ponttal a 16., a 729 pontot összegyűjtő Észtország a 17. helyen áll. Részletek!

Idén több mint 81 milliárd forint jutott bérfejlesztésre, ez az összeg jövőre is elérhető lesz, illetve további 55 milliárd áll rendelkezésre további bérkorrekcióra. Az Egészséges Budapestért Programra 26 milliárdot irányoztak elő, de az összeget nem rögzítették: a kialakuló műszaki tartalom szerint változhat majd, az esetleges többletforrásokról pedig minden esetben a kormány dönt.

Forrás: medicalonline.hu