Zöld ügyek

Százhúsz ország több mint háromezer tudósa jelentetett meg pénteken egy figyelmeztetést, miszerint az emberiségnek sürgősen alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez, különben óriási kár éri az embereket, főleg a szegényeket és a természetet is.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott levegőminőségi határértékek betartásával évente több mint 50 ezer ember korai halálát lehetne megakadályozni Európában - derült ki egy friss kutatásból.

Az ember által előidézett károsanyag-kibocsátás a felelős szinte teljes egészében az iparosodás kora óta végbemenő globális felmelegedésért - erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport.

A három legmelegebb év egyike volt 2020 a rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta.

A korábban véltnél kevésbé javult a városi levegőminőség a korlátozások alatt.

A műszálas ruhák mosásakor felszabaduló mikroszálak szennyezhetik az északi-sarkvidék vizét - állapították meg a kutatók.

Erőteljesen megváltoztathatja az Antarktisz növény- és állatvilágát a következő évtizedekben a klímaváltozás. A sarkvidéki vizek felmelegedésével a mérsékeltebb régiókban élő fajok vándorolhatnak be a területre, ami kezdetben növeli a faji sokszínűséget, más fajok azonban idővel eltűnhetnek.

Teljesen autómentes várost építenek egymillió lakossal Szaúd-Arábiában a Vörös-tenger partjára tervezett Neom futurisztikus óriásmetropolisz részeként.

Brit kutatók vizsgálták, miként lehet jelentősen, mintegy 77 százalékkal csökkenteni a kávé szénlábnyomát.

Kínai tudósok szerint hasznosnak bizonyul a gleccserek letakarása óriási lepedőkkel annak érdekében, hogy lelassítsák olvadásukat.

A már a levegőben lévő szén-dioxid miatt nagyjából 2,3 Celsius-fokkal fog emelkedni a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest amerikai és kínai kutatók szerint. A szakemberek a Nature Climate Change című folyóiratban publikálták az erről szóló tanulmányukat.

Szénlábnyoma miatt sok, magasan fejlett ország veszítené el besorolását a globális fejlettségi indexen.

Éghajlati vészhelyzet elrendelésére kért minden országot szombaton António Guterres ENSZ-főtitkár a párizsi klímaegyezmény elfogadásának 5. évfordulóján tartott virtuális csúcstalálkozón.

A második világháború óta sosem csökkent egy év alatt annyit a globális szén-dioxid-kibocsátás, mint az idén az új típusú koronavírus okozta világjárvány miatt.

Az ember termelte tárgyak tömege első ízben túlszárnyalhatja az élőlények tömegét.

Harminceggyel nőtt a kihalt fajok száma a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint, amely csütörtökön hozta nyilvánosságra a veszélyeztetett állatokat osztályozó friss vöröslistáját a svájci Glandban.

A klímaváltozás az Alpok legtöbb gleccserjét fenyegeti: egy kutatás szerint az évszázad végére a gleccserek 92 százaléka eltűnhet a hegyláncból.

Vizeink drasztikus átalakulására utaló bizonyítékokat találtak ökológusok.

Tovább melegszik az Északi-sark térsége, 2019 októbere és 2020 szeptembere között volt a második legmelegebb év 1900 óta - közölte friss jelentésében az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA). Az idén immár 15. alkalommal kiadott dokumentumban a kutatók azt elemzik, milyen súlyos következményekkel jár az északi-sarki térségben a klímaváltozás.

Bár januártól ez a lehetőség megszűnt volna, egy új kormányrendelet értelmében egyelőre mégis az önkormányzatok hatáskörében marad, hogy engedélyezik-e helyileg az avar- és kertihulladék-égetést.

A klímaváltozásnak mélyreható, azonnali és súlyosbodó következményei vannak az emberi egészségre nézve. Ez alól egyetlen ország sem élvez kivételt - derül ki a The Lancet Countdown elnevezésű nemzetközi együttműködés révén született éves jelentésből.

Töredeznek a világ legnagyobb jéghegyének a szélei - derült ki nagy felbontású felvételekből, amelyek szerint repedések tarkítják az A68a nevű jéghegyet.