A fegyveres konfliktusok és a gazdasági visszaesések hatására az elmúlt évtizedben ugrásszerűen, 81 millióról (2014) 339 millióra nőtt a humanitárius segítségre szoruló emberek száma a világon. A New York-i székhelyű szervezet tanulmánya hangsúlyozza: a migrációs folyamatokra a klímaváltozás rányomta a bélyegét. Eközben a humanitárius szempontból legveszélyeztetettebb húsz ország, köztük Haiti és Afganisztán együttes szén-dioxid-kibocsátása mindössze a globális emisszió 2 százalékát teszi ki.
„A 2022-es adatok egyértelműen alátámasztják, hogy az éghajlatváltozás elmélyíti a humanitárius válságokat, illetve felgyorsítja újak kialakulását” – olvasható a tanulmányban. A bizottság ajánlása szerint „proaktív befektetésekkel a klímaváltozás globális hatásai megelőzhetővé és mérsékelhetővé válhatnak”.
Az élelmezésbiztonság már most is nagymértékben bizonytalan a konfliktusok emelkedő száma, az ukrajnai orosz invázió gazdasági, valamint a koronavírus-járvány utóhatásai miatt a jelentés szerint. 2022 novemberére rekordszintre emelkedett a rászorulók és rájuk fordítható összegek közötti szakadék. Jelenleg mintegy 27 milliárd dollár (10 billió forint) hiányzik a rendszerből az ellátásukra.
