A vegán étrend alapszabálya, hogy kerülni kell az állati eredetű élelmiszereket. Igen ám, de nevezhetünk-e 100 százalékban vegánnak egy zöldséget vagy gyümölcsöt, ha a termesztéséhez állati eredetű anyagot, például szarvasmarhatrágyát is felhasználtak? Ennek alkotóelemeit ugyanis felszívja a növény, tehát nem lesz teljesen vegán termény, állítják azon amerikai vegán gazdák, akik módszereibe a Modern Farmer cikke ad bepillantást.
A növénytermesztés nem pusztán a vetőmagok kiválasztásán, az időjáráson és az öntözésen múlik, a sikerhez nagyban hozzájárul a termesztőközeg, a talaj minősége és tápanyag-ellátottsága. Utóbbihoz elengedhetetlen a rendszeres tápanyagpótlás, ami származhat mesterséges vagy természetes forrásból. A természetes talajjavítók viszont gyakran állati eredetűek, mint a trágya, vér, halnyesedék és pikkely, toll, csont. Ilyet elhivatott vegán farmer nem használ: ő a termesztés során végig arra törekszik, hogy a vegán etikát párosítsa az organikus módszerekkel. Ezért a tápanyag-utánpótlásnak is növényi eredetűnek kell lennie.
Több út vezet a vegán műveléshez
Egyes gazdák a saját életmódváltásuk után változtattak a művelési módszereiken, hiszen ha a tányérjukon nem szerepel állati eredetű termék, akkor a földjükbe sem kerülhet. Mások kezdetben pusztán bizonyos vegyszerek vagy génmódosított elemek kiváltására törekedtek, így kanyarodtak a vegán gazdálkodás irányába.
A vegán farmerek munkáját sok tervezgetés és próbálkozás jellemzi. Hiszen ha a növénytermesztés folyamatából kiveszünk egy elemet (jelesül az állati eredetű tápanyagot), akkor azt pótolnunk kell valami mással. Például ha a készen kapható trágya a talaj nitrogéntartalmát javította - ami elengedhetetlen a növény zöldtömegének növeléséhez -, akkor szükség van valamilyen vegán hozzávalóra, ami ugyanúgy fedezi a növény nitrogénigényét. Márpedig vegán táp "zsákban nem kapható, legfeljebb egyes alkotóelemek" - mondta a cikkben megszólaltatott egyik gazda. Próbálkozásaikat az első időkben rengeteg csalódás kísérte. Ám ha több éves munkával sikerül kikísérletezni a megfelelő művelési módszert, az eredmények mindenért kárpótolnak, tette hozzá egy másik vegán farmer, aki már nemcsak a minőségben, hanem a terméshozamban is jelentős mértékű kedvező változást tapasztal.
Ami kicsiben működik, az jó lesz nagyban is?
Kérdés, hogy a családi gazdaságokban alkalmazott módszerek meghonosíthatók-e a nagyüzemi termelésben. Az igenlő válaszhoz sok újításra volna szükség, vélik a cikk megszólalói. A fiatal generáció temérdek innovációt, friss ötleteket hozhat a hagyományos mezőgazdasági módszerek megújításához, tették hozzá a farmerek.
A világ népességét tápláló termények döntően monokultúrás (egyféle növényt termesztő) ültetvényekről származnak. Nem mindenhol és nem minden léptékben lehet átállni a vegán módszerekre, de ettől még törekedhetünk rá, véli az egyik farm vezetője. Szerinte a vegán földművelés elsőre nagyon különbözőnek tűnhet a hagyományoshoz képest, de a vegán szemlélet kulcsa a fejlődés, nem pedig a perfekcionizmus. Ha nem is tudunk minden állati eredetű termékről lemondani, néhány változtatással már közelebb kerülhetünk ehhez az életmódhoz. A veganizmus sokkal inkább iránymutatás, semmint tantétel, összegezte a Modern Farmer cikke.
