"2015 és 2019 között több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett" - idézi az Infostart a balatoni nádasfelméréseket több évtizede végző hidrobiológust, Pomogyi Piroskát, aki szerint súlyos ökológiai következményei lehetnek a folyamatnak.
Rákkeltő anyagok kerülnek a tóba
Mint azt a szakember elmagyarázta, a Balaton mellett élők, illetve nyaralók számára zavaró lehet a nád, mert megnehezítheti számukra a nyílt vízre való kijutást. Ezért megpróbálják felszabadítani maguk előtt az utat, ami viszont nádirtással jár. Pomogyi Piroska szerint az is probléma, hogy amikor a part menti telkek tulajdonosai bejárókat készítenek, sok olyan anyagot is behordanak a tóba, ami nem odavaló. "Építési törmelékkel, nem ritkán azbeszttel, azbesztpalával töltik föl, ami erősen rákkeltő; nem számolnak azzal, hogy mindennek mi lesz a következménye" - így a hidrobiológus.
Ezért fontosak a nádasok
A hidrobiológus kiemelte: a Balaton egy igen sekély tó , a sekély tavaknál pedig a parti növényöveknek - így a nádasoknak is -, rendkívül fontos szerepük van abban, hogy visszafogják a kívülről érkező terheléseket a nyílt víztől, megóvva azt ezáltal attól, hogy gyors ütemben romoljon a vízminőség. Pomogyi Piroska úgy fogalmazott, nagyon fontos lenne, hogy a nádasok egy részét - 200-400 hektárt - váltakozóan, évente vetésforgószerűen learassák. Ez segíti a növény megújulását, ami pedig a tó védelméhez járul hozzá.
