"A műanyagszennyezés negatív következményeivel mindannyian együtt élünk. Jelenleg a világ óceánjait több mint 150 millió tonna műanyaghulladék szennyezi, ráadásul az összes tengeri hulladék közel fele egyszer használatos műanyag, a többi között palackok és kupakok" - olvasható a Humusz Szövetség közleményében .
Mint írják, a Reloop 2021-ben publikált adatai szerint 27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy emberre jutó mennyisége, ami 2019-ben is tovább nőtt. Ez utóbbi kimutatás szerint a magyar lakosság mintegy kétmilliárd PET, alumínium és üveg italcsomagolást dobott ki egy év alatt, ami egy főre vetítve 211 darabot jelent. Mindezek tükrében a szervezet üdvözli a visszaváltási rendszerek hazai bevezetését. Ezzel együtt egy több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalásban hívja fel a figyelmet az italcsomagolásokkal kapcsolatos hazai szabályozás hiányosságaira.
Egy hatékony betétdíjas rendszer bevezetésével a Reloop számításai szerint 83 százalékkal, hozzávetőleg 340 millió darabra (35 darab/fő/év) csökkenthető a hazai italcsomagolás-hulladékok száma. Az éves szinten eldobott 1,1 milliárd PET-palackból így mindössze 176 millió maradna, az alumínium italcsomagolási hulladék 700 millió darabról kevesebb mint 150 millióra, a kidobott üvegpalackok száma pedig 67 millióról 16,5 millió darabra csökkenne.
Az újratölthető palackok kerülhetnének előtérbe
A Humusz Szövetség által bemutatott állásfoglalás szerint meg kell különböztetni az egyutas (egyszer használatos) és többutas (újratölthető) italcsomagolásokhoz kapcsolódó rendszereket. Mindkettőnek központi eleme a betétdíj: az adott termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj. Célja, hogy a vásárlót anyagilag is ösztönözze a termék csomagolásának visszavitelére, hogy az egyutas rendszernél a csomagolást újrafeldolgozzák, többutas rendszernél pedig a palackokat újratöltsék.
A kötelező egyutas italcsomagolás-visszaváltás esetében a műanyag palackokat, fémdobozokat újra fel lehet dolgozni. A rendszer előnye, hogy a begyűjtött csomagolás (tehát a szelektív hulladék) nagyobb tisztaságú, mivel ebben az esetben nem keveredik más típusú csomagolási hulladékkal. Lakossági szelektív gyűjtés esetén ugyanis a palackok egyéb, sokszor szennyezett műanyagtermékekkel is keverednek.
Többutas csomagolás esetében a palackot visszaváltás után újratöltik. Ennek előnye, hogy a visszaváltás eredményeként kevesebb csomagolóeszközt kell gyártani, hiszen visszavétel után azok megfelelő kezelés, majd töltőüzembe szállítás esetén ismételten használhatóak. Mindez csökkenti a környezet igénybevételét, a nyersanyagok kitermelését, a környezeti előnyök pedig bizonyítottan nőnek a visszaforgatás számával.
Az újrahasználat megfelelő támogatása érdekében az állásfoglalást aláíró szervezetek az alábbiakat kérik az állami döntéshozóktól és a szabályozáson dolgozó szakemberektől. (Az állásfoglalás teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.)
- Szükségesnek tartják az italcsomagolásokra vonatkozó kötelező újrahasználati célszámok bevezetését.
- Javasolják a környezetvédelmi termékdíj ökomodulációját: a különböző italcsomagolások esetében különböző díjkategóriákat állapítson meg a szabályozás.
- Javasolják a betétdíjas termék kivételét az áfatörvény és a társasági adózás hatálya alól.
- Javasolják az újratölthető italpalackok sztenderdizálását.
- Javasolják regionális mosodák működési feltételeinek megteremtését. Mindennek költségét a környezetvédelmi termékdíjból befolyó bevételek, illetve a jövőben bevezetni tervezett EPR-rendszerekből származó bevételek jelenthetnék.
- A csomagoláson szembetűnően és tisztán kell szerepelnie, hogy az újratölthető-e vagy sem, illetve hogy egyszer használatos csomagolás esetén mi a hulladékkezelés megfelelő módja.
