Több mint félezer válaszadó, zömében alkalmazott státuszban dolgozók online megkérdezésével készített reprezentatív felmérést az IPS Tanácsadó Kft. május közepén. Az eredmények kapcsán Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus, a cég ügyvezetője a Portfóliónak elmondta, a home office intézménye a többség számára nem volt ismeretlen, hiszen a munkavállalók 60 százaléka a járvány megjelenése előtte is rendszeresen dolgozott otthonról. A résztvevők harmadának ugyanakkor ez annak ellenére is egy újszerű helyzetet jelentett, hogy munkájuk egyébként jellegénél fogva lehetővé tette volna az otthoni, online munkavégzést. Ezt a járvány be is bizonyította, nem véletlen tehát, hogy az érintettek a jövőben is szívesen megtartanák a home office lehetőségét.
Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a tapasztalatok azért összességében elég vegyesek. A megkérdezettek negyede szerint ez a munkavégzési forma eredményesebb az irodai vagy munkahelyi feladatvégzésnél, mivel így lerövidült a munkaidejük. Eközben viszont hasonló arányban vannak azok is, akiknek a home office-ban nemhogy csökkent, hanem egyenesen emelkedett a munkára fordított ideje, méghozzá átlagosan napi két órával. Ennek okát a legtöbben a megfelelő technikai és szervezeti háttér hiányosságival magyarázták, nem pedig azzal, hogy munka közben gyermekükkel kellett volna többet foglalkozniuk.
Mindazonáltal nem a munkaidő esetleges emelkedése az elsődleges oka annak, hogy a válaszadók 17 százaléka komolyan elgondolkodott, vagy akár már aktívan bele is vágott a munkahelyváltásba a járványhelyzet lecsendesedésével. A legtöbben az egyenlőtlenségek és a humánus vezetői gondolkodás hiánya miatt döntöttek így, azaz mert vezetőik:
- a forgalom növekedése ellenére is béreket csökkentettek;
- kisgyerekes alkalmazottakat is berendeltek dolgozni a járvány közepette;
- csak maguk maguknak vettek laptopot az otthoni munkavégzéshez, a munkavállalóiktól pedig elvárták, hogy maguk teremtsék meg a szükséges technikai hátteret;
- visszaéltek a helyzettel, sok esetben szóban is jelezve a munkavállalók felé, hogy örüljenek, hogy egyáltalán van még munkájuk.
A legtöbben azt sérelmezték, hogy nem számíthattak a vezetőikre, akik lassan is reagáltak a megváltozott körülmények menedzselésére. A legtöbben az egészségügy, az IT, a bank és pénzügyi, valamint a kereskedelmi területen dolgozók közül keresnének új munkahelyet.
