Egy év alatt világszínvonalú kutatóintézetet húzott fel a francia Servier Budapesten. A két és fél milliárd forint befektetésével létesített központ a cég egyetlen kifejezetten gyógyszerkémiai kutatóintézete Franciaországon kívül.
- A jelenlegi gazdasági környezet nem kedvez az innovációnak, Magyarországnak olyan kiszámítható politikát kellene folytatnia, hogy az innováció a magyar versenyképesség egyik pillérévé válhasson - fejezte ki aggodalmát a budapesti kutatóközpont tegnapi átadásán Jean-Philippe Seta , a Servier-csoport ügyvezető elnöke. Seta világosan látja a problémát. Hazánk kutatás-fejlesztésre a nemzeti össztermék alig egy százalékát költi, miközben az uniós átlag két százalék. A hazai egy százalék jelentős hányadát éppen a gyógyszeripar adja.
A háromezer-négyszáz négyzetméteren 18 laboratóriumban dolgozó félszáz kutató kettős feladatot kapott a franciáktól: új molekulák felfedezésére kell törekedniük a tumorok és a cukorbetegség kezelésében, emellett olyan új szintézismódszerek kidolgozása a feladatuk, amelyekkel lehetővé válik eddig nem szintetizálható molekulák előállítása. A Servier az Egis egyik tulajdonosaként tisztában van a magyarok képességeivel - az elmúlt évtizedben tíz új gyógyszermolekulájuk jutott preklinikai szakaszba.
Siker másutt is akad: pozitív eredményeket mutatnak a Richter Gedeon skizofréniaellenes vegyületének vizsgálatai. Ha minden összejön, a termék 2011-2012-re piacképes lehet. Egyébként nem árt az óvatosság, hiszen a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában minden második molekula elbukik.
Az eredmények azonban nem feledtetik az iparág alapvető gondjait. Beke Zsuzsa, a Richter kommunikációs vezetője szerint a gyógyszer-gazdaságossági törvényből adódó elvonások igen negatívan hatnak a hazai gyógyszergyártók versenyképességére. Sokan kényszerültek a kutatás-fejlesztés- (K+F) költségek visszafogására, a Richter azonban úgy döntött, hogy ezzel a jövőjét élné fel, így egy tízmilliárd forint értékű beruházás átütemezéséről és kétmilliárdos belföldi költségcsökkentő programról döntöttek - a 12 százalékos árbevétel-arányos K+F-költést azonban nem csökkentették. Kérdés, hogy ilyen mértékű elvonások mellett - amelyek a Richter esetében több mint 40 százalékos profitcsökkenéshez vezettek - meddig tartható fenn a K+F-ráfordítások jelenlegi szintje. Ugyanakkor a megpályázható hazai K+F-források nem igazán a gyógyszeripar speciális adottságaira vannak kitalálva, így ezen a vonalon nehéz kompenzálni a másik oldalon elszenvedett veszteségeket.
- A gyógyszer-gazdaságossági törvény miatt tagvállalataink jelentős részénél közel 30 százalékos leépítés történt, és több tervezett beruházás elmaradt. További következmény a klinikai vizsgálatok számának csökkenése - állítja Bidló Judit, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének képviselője.
A Richter 800 fős kutató-fejlesztő bázisával a kelet-közép-európai térség legjelentősebb gyógyszerkutatási központjává fejlődött; 2006-ban avatta fel technológiai kísérleti nagylaboratóriumát, illetve felépítette kémiai-analitikai kutatási központját. A magyarországi gyártók közül, illetve a kelet-közép-európai régióban is a Richter költ a legtöbbet kutatás-fejlesztésre: átlagosan árbevétele nyolc százalékát, 2006-ban csaknem 14 milliárd forintot.
- A Sanofi-Aventis/Chinoin magyarországi kutatás-fejlesztési tevékenysége a gyógyszerkutatás teljes spektrumát átöleli, a molekula felfedezésétől kezdve a preklinikai kísérleteken át a klinikai vizsgálatokig és a törzskönyvezésig - tájékoztatta lapunkat Rózsa Iván , a cég munkatársa. A Sanofi-Aventis/Chinoin elsősorban a belgyógyászatra fókuszáló kutatási tevékenységet végez, amit a Sanofi-Aventis-csoporton belül összesen két országban végeznek, hazánkban és az USA-ban.
Nemrég egy olyan molekulát állítottak elő, amelyet az anyavállalat kiválasztott nemzetközi fejlesztésre. Amennyiben az adenosine A3 antagonista nevet viselő molekula további fejlesztése is eredményes lesz, a néhány éven belül megjelenő gyógyszer a világszerte 300 millió, Magyarországon közel egymillió embert érintő asztma kezelésében játszhat főszerepet, ami felértékeli a magyarországi kutatóbázis szerepét a Sanofi-Aventis-csoporton belül is.
A Chinoin szerint a hazai vegyészek, kutatók elsősorban nem az ár miatt jutnak a gyógyszerkutatás nemzetközi versenyterén szerephez, hanem szakértelmük, problémamegoldó képességük miatt. Többször megtörtént, hogy olyan feladat megoldására kaptak megbízást, amelyet a világ más részén nem sikerült megoldani. A tavaly elkezdődött és szinte kizárólag a gyógyszeripart sújtó extra elvonások és megszorítások oda vezettek, hogy új projektet a cégcsoporton belül nem tudtak a hazai laborjaikba csábítani, és attól félnek, hogy ez akár hosszú távon is fennmaradhat.
A gyógyszerfejlesztés nemcsak iszonyatos tőkét igényel (egy gyógyszer kifejlesztése mintegy egymilliárd dollár), hanem hatalmas kockázatot is rejt, ráadásul 10-15 éves folyamat. Miért vállalna egy gyógyszercég a már meglévő kockázatokon túl a kiszámíthatatlanság miatt újabb kockázatokat? - veti fel Rózsa Iván, aki szerint jelenleg az ország azokat tartja távol, akik beruházni, fejleszteni szeretnének, és ezért kockázatokat is vállalnának.
A Sanofi-Aventis/Chinoin belföldi forgalmának húsz százalékát fordítja K+F-re, ami magas arány, de ilyen kondíciók mellett ezt nem tudják fenntartani. Jelenleg nem az a kérdés, sikerül-e vagy sem újabb kutatóhelyet létesíteni, hanem az: ki tudja-e megfelelően használni a csoport a magyar tudásbázist, vagy - a kevéssé innováció- és befektetésbarát környezet miatt - a projektek más európai országban vagy a Távol-Keleten valósulnak meg.
A közel tizenötezer embert foglalkoztató hazai gyógyszeriparban 1880 a kutatás-fejlesztésben érdekelt. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségétől kapott adatok szerint 2006-ban az ágazat árbevétele 592 milliárd forint volt, ebből 414 milliárd az exportból származott. Kutatásra 36, beruházásokra 61 milliárdot költöttek. A másik szövetség, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének tagjai szintén 2006-ban 24 milliárd forint adót és járulékot fizettek be, illetve ötmilliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre.
A támogatott gyógyszerek forgalma után 12 százalékos adót kell fizetni, ezenfelül orvoslátogatónként évente ötmillió forint a díj - ilyen kötelezettségeket rótt a gyártókra a 2006-ban elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvény. További teherként teljes egészében az ágazatnak kell állnia a gyógyszerkassza esetleges túlköltekezését - erre 2007-ben nem került sor, mivel a kassza kereten belül maradt.
