"Egy vidéki nagyváros háziorvosa nem tudja a betegeit beutalni szakrendelésre a helyi kórházba, mert papíron ugyan van ellátás, de valójában vagy nincs orvos, vagy több hónapja szabadságon van. A területi ellátási kötelezettség miatt nem küldheti máshova a betegeit, ezért nem marad más hátra, mint a kiskapuk keresése vagy a várakozás, ami egy beteg életébe is kerülhet" - hívta fel a figyelmet a súlyos problémára a 444.hu cikke . A portálnak nyilatkozó háziorvos három olyan esetet is említett az elmúlt hónapokból, amikor rákos betegeit nem tudta beutalni sehova, mert nem volt szakorvos a szakrendelésen.
"Júniusban kapott sürgős beutalót, szeptemberben látta orvos"
"A helyi kórházban egyetlen nyugdíjas főorvosnő rendel a bőrgyógyászaton, akinek rengeteg szabadsága van. Tavaly nyáron már elhunyt egy idős betegem bőrtumorban , illetve annak súlyos áttéteiben. Júniusban kapott sürgős bőrgyógyászati beutalót, szeptemberben látta bőrgyógyász. Már nem volt műthető" - mesélte az orvos. Ilyenkor ez egy patthelyzet: másik város kórházába nem lehet küldeni a betegeket, a területi ellátási kötelezettség ugyanis ezt nem teszi lehetővé, a sebész viszont nem műthet meg addig senkit, amíg nincs meg a bőrgyógyászati szakvélemény.
A szakellátás hiányát a háziorvos azzal magyarázza, hogy az új törvény miatt sokan inkább a magánegészségügyet választották az átvezényelhetőség és az éves szabadság megritkítása helyett. Az orvos szerint egyébként a fenti helyzetek elkerülése érdekében jobb lenne, ha feloldanák a területi ellátási kötelezettséget, és akkor olyan helyre kaphatnának beutalót a páciensek, ahol valóban el is látják őket, lehetőleg még időben.
Összeomlóban a rendszer?
"Ez az, amikor elkezd összeomlani az egészségügyi ellátás. A háziorvosok már tisztában vannak vele, hogy nem léteznek többé ugyanazok a betegutak, mint eddig" - kommentálta a helyzetet Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász. Ő azonban azon a véleményen van, hogy a területi ellátási kötelezettség teljes feloldása sem feltétlenül jelentene jó megoldást. Könnyen lehet ugyanis, hogy csak további káoszt és követhetetlen betegutakat szülne, ha bárki bárhova mehetne. A szakember szerint ebben a helyzetben az Országos Kórházi Főigazgatóságnak (OKFŐ) kellene intézkednie, emellett viszont egy online, központi betegirányító rendszert is létre kellene hozni.
Az idő a legfontosabb faktor ilyenkor
Hasonlóan vélekedik a probléma megoldási lehetőségeiről Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász is. Mint mondta, erős betegút-menedzsmentre lenne szükség, amelyhez egy, a valódi helyzetet tükröző ellátási térkép is kapcsolódik. Az első és legfontosabb lépés azonban az lenne a szakértő szerint, hogy meghatározzák, mennyi idő alatt kell ellátáshoz jutnia egy adott betegnek.
"Különösen a rákbetegeknél nem mindegy, hogy milyen hamar jutnak ellátáshoz. Most elképesztő, hogy mennyit kell tennie egy betegnek ahhoz, hogy ellátáshoz jusson" - fogalmazott. Hozzátette, a statisztikákból egyértelműen kitűnik, hogy a rák miatt elhalálozottak száma azért ilyen magas Magyarországon, mert a betegek nem jutnak időben ellátáshoz, illetve az ellátás egyes elemei nem épülnek egymásra. A második leglényegesebb lépés tehát az ellátási protokollok megalkotása lenne.
